Nem a koronavírus, hanem a lezárások a felelősek a többlethalálért

A jelentésből kiderült, hogy a pandémia korai szakaszában a legtöbb halálesetet valóban közvetlenül a koronavírus okozta az idősebb populációban, az idő előrehaladtával azonban a fiatalok közül is egyre többen hunytak el, ezt viszont már sokkal inkább a közvetett behatásokkal lehet magyarázni.

Kanadában 2020-ban összesen 296 373-an távoztak az élők soraiból, ami 13 798-cal több, mint amennyit egy átlagos évben regisztrálni szoktak a hatóságok – ez pedig 5 százalékos emelkedésnek számít. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A statisztikai hivatal egészen addig ment, hogy figyelembe vette a kábítószer-túladagolásokat is, és kiderült, hogy a pandémia kezdete óta szinte exponenciálisan megnőtt a túlzott droghasználattal összefüggésbe hozható halálesetek száma, ami annak az eredménye, hogy bezárták a heroinosok megsegítésére létesített központokat.

Az egyik legfontosabb tényező a többlet-elhalálozások esetében a rákos betegek késői diagnosztizálása, kanadaiak tízezrei ugyanis az országos zárlat miatt túlságosan későn kapott időpontot az orvosokhoz, ami nagyjából ezer plusz halálhoz vezetett.

Kanadában 37 millióan élnek, a kormány összesített mutatói alapján körülbelül 22 ezren hunytak el koronavírus-fertőzésben, ami azt jelenti, hogy a lakosság 0,05 százaléka vesztette életét covid-betegségben.

Mindeközben a 896 739 regisztrált covid-páciensből 843 962-en felépültek, így kijelenthető, hogy a betegek 95 százaléka komplikációk nélkül átesett a fertőzésen. Az elhalálozások 88,5 százaléka 70 év feletti, alapbetegségekben szenvedő személyekhez köthető, akik többsége idősotthonokban élt.

Az ügynökség kutatása szerint a gyerekek, tinédzserek és fiatal felnőttek esetében minimális a súlyos szövődmények kialakulásának veszélye: egy tavaly júliusi tanulmány alapján 99,9577 százalék az esélye annak, hogy egy 18 év alatti gyermek sikeresen felgyógyul koronavírus-fertőzésből.