Pusztulófélben van a Nagy-korallzátony, újból leminősítették az állapotát
A legutóbbi kormányzati jelentés alapján kiderült, hogy a világ egyik legnagyobb becsben tartott természeti képződménye pusztulásnak indult – a világörökség részét képező Nagy-korallzátony újból gyengébb értékeket kapott a minősítő bizottságtól.
A szerdán közzétett vízminőségi dokumentumból megtudhattuk, hogy a korallok és szivacsok, illetve egyéb tengeri élőlények egészségi állapota jelentősen romlott, egyedül a víz mutatott némi javulást az előző évhez képest.
A hatóságok D értékeléssel illették a Nagy-korallzátony élővilágának környezetét, ami ugyanolyan osztályzat, mint amilyet 2017-ben és 2018-ban kapott az óceán fenekén található óriási biológiai csoportosulás.
Sussan Ley szövetségi környezetvédelmi miniszter, valamint Meaghan Scanlon, Queensland környezetvédelmi minisztere és a Nagy-korallzátony minisztere elmondták, tavaly 667 millió dollárt invesztáltak a marha- és juhtenyésztők, valamint a cukornád termesztők támogatására, ezáltal javítani tudtak a víz minőségén.
Tudósok és klímakutatók egyöntetű véleménye szerint az óceánba kibocsátott üledékek, műtrágyák és kémiai anyagok mérséklésével sokkal nagyobb eséllyel menthetik meg a Nagy-korallzátonyt, mint bármiféle más módszerekkel – írta a The Guardian.
Az ENSZ világörökségi bizottsága az idén júniusban Kínában tartandó eseményen határozhatja meg véglegesen a Nagy-korallzátony állapotát, a szervezet már 2017-ben arra sürgette az ausztrál kormányt, hogy legkésőbb 2025-ig teljesítsék az általuk kiszabott kvótákat.
A szennyezés főként a helyi farmerektől származik, mivel a szennyvizet és a műtrágyázás során fennmaradó pangó vizet a tengerekbe öntik, amit az óceán és a Nagy-korallzátony élővilága szenved meg. Ha ezen a folyamaton enyhíteni tudnának, azzal komoly előrelépést tehetnének afelé, hogy a 2025-ös határidőt sikerüljön betartaniuk.
