Az atombomba azonnal mintegy 27 000 ember életét oltotta ki a körülbelül 200 000 fős városban, és az év végére a sugárzás okozta halálesetek száma elérte a 70 000-et. Ez az esemény három nappal követte a hasonló, uránium-235 bombával végzett pusztítást Hirosimában, mely végül Japán kapitulációjához és a második világháború lezárásához vezetett.

A szombati megemlékezésen, amin a japán média becslése szerint mintegy 2700 ember vett részt, 11:02-kor, a robbanás időpontjában egy perces néma csenddel tisztelegtek az áldozatok előtt. Ezt követően Shiro Suzuki, Nagasaki polgármestere, határozott hangon szólította fel a világ vezetőit, hogy térjenek vissza az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveihez, és mutassanak fel egy kézzelfogható utat a nukleáris fegyverek teljes eltörléséhez. Hangsúlyozta, hogy az elodázás „már nem megengedhető”, mert „ez az emberi túlélés válsága, amely mindannyiunkra egyre inkább leselkedik.”

A polgármester egy túlélő tanúságát idézte, hogy érzékeltesse a nukleáris támadás kegyetlenségét: „Körülöttem olyan emberek voltak, akiknek a szemgolyói kidülledtek… Testek hevertek szerteszét, mint a kövek.” Suzuki tovább kérdezte: „Nem ez az a ‘globális polgár’ nézőpont-e, amely képes összeforrasztani szétszakított világunkat?” és békét sürgetett, amely kölcsönös megértésen és szolidaritáson alapul.

A robbanás ereje

A választás, hogy Nagaszaki célpont legyen, az amerikai katonai hadvezetés részéről a város jelentős ipari és kikötői szerepére vezethető vissza, ugyanakkor a domborzati viszonyok is szerepet játszottak abban, hogy a robbanás ereje koncentráltan pusztítson.

A Nagaszaki Béke Emlékparkban tartott éves megemlékezésen idén 95 ország és terület képviselői vettek részt, köztük a nukleáris szuperhatalomnak számító Egyesült Államok és az atomfegyverek birtoklását sem megerősítő, sem tagadó Izrael is. Oroszország, amely a világ legnagyobb nukleáris arzenálját őrzi, szintén jelen volt – írja a Reuters.

Az eseményen megjelent Daiji Kawanaka, egy 14 éves oszakai turista, aki megerősítette a polgármester szavait: „Őszintén hiszem, hogy egy ilyen tragédiának soha többé nem szabad megismétlődnie,” és hozzátette, hogy az évforduló még a fiatalok körében is párbeszédet indít a béke kérdéséről. „Csak mi magunk tehetünk lépéseket a béke felé.”

Érdemes megemlíteni, hogy Japán vezető atomtámadás-túlélő szervezete, a Nihon Hidankyo tavaly Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverek nélküli világért folytatott küzdelméért. Az úgynevezett „hibakusha” túlélők továbbra is küzdenek a sugárzás utóhatásaival, illetve a társadalmi diszkriminációval, és számaik idén először csökkentek 100 000 alá, ezzel is rámutatva a sürgető cselekvés szükségességére.

Bár Japán az egyetlen ország, amely atombombatámadást szenvedett el, elkötelezett a nukleáris leszerelés mellett, nem írt alá, és nem is figyelőként vesz részt az ENSZ nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződésében.