300 millió Földhöz hasonló lakható bolygó lehet a Tejútrendszerben
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.
A Dr. Frank Drake által 1961-ben megalkotott úgynevezett Drake-formula a világ talán egyik legismertebb egyenlete, amellyel annak az esélye írható le, mekkora valószínűséggel élhetnek a látható univerzumban olyan földönkívüli civilizációk, akik rádióhullámok segítségével fel tudják venni a kapcsolatot a Földdel.
Drake számításaiban rengeteg tényező van, úgymint a csillagok keletkezésének rátája, a bolygókkal rendelkező csillagok száma, valamint ezek élhetőségének faktora, illetve az intelligens élet létrejöttének esélye.
Az egyetlen probléma, hogy ezen tényezők közül egyiket sem lehet biztosan meghatározni, a csillagászoknak ugyanis csupán durva becsléseik vannak róluk. Ha a Drake-egyenletet jelenlegi tudomásaink szerint értelmezzük, akkor 1-100 millió technológiailag fejlett civilizáció lehet a Tejútrendszerben.
A Kepler exobolygó-vadász missziójának hála most egy sokkal precízebb becsléssel tudtak előrukkolni az asztronómusok, ugyanis felmérték, hogy körülbelül mennyi Földdel egyenlő méretű, központi csillaguktól azonos távolságban keringő, kedvező hőmérsékleti viszonyokkal és atmoszférával ellátott bolygó található galaxisunkban.
Az Astronomical Journal tudományos folyóiratban közzétett kutatás során a SETI Intézet szerint egy új faktort, mégpedig az élhetőségi zóna tényezőjét is belekalkulálták a számításokba – a Gaia-missziónak köszönhetően a Kepler adataival kombinálva megnézték, milyen arányban blokkolják a fényt a vizsgált csillagok, így meg tudták saccolni, hozzávetőlegesen mennyi Föld-méretű exobolygó keringhet körülöttük.
A tudósok végül 300 millió potenciálisan élhető bolygót azonosítottak a galaxisunkban, nagy részük mindössze 30 fényévnyire található a Földtől. A csillagászok kiemelték, hogy konzervatív becslési módszereket alkalmaztak, és a légkör változatosságát is figyelembe vették.
Az analízis komoly előrelépésként értékelhető, hiszen az exobolygó-kutatásokat mostantól célzottan lehet végrehajtani attól függően, éppen milyen típusú és méretű égitestekre szeretnének vadászni az asztronómusok.
