1980 óta 195 ezer ember halálát okozták a szélsőséges időjárási jelenségek Európában
Ebbe azonban még nem kerültek bele a 2022 nyarán regisztrált adatok, amikor a hőhullámok miatt jóval több haláleset történt Európa-szerte, nem beszélve az erdőtüzekről.
Fotó: Erdőtűz pusztít a kelet-attikai Afidnes településen, Athéntól északra 2021. augusztus 5-én. MTI/EPA/ANA-MPA/Jánisz Koleszidisz
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán közölte, miszerint 1980 és 2021 között Európa-szerte mintegy 195 ezer ember halálát okozták a szélsőséges időjárási jelenségek (pl. a hőhullámok, erdőtüzek, földcsuszamlások, árvizek), az anyagi kár pedig 560 milliárd euróra tehető.
„A további veszteségek elkerülése érdekében sürgősen át kell térnünk a szélsőséges időjárási eseményekre való reagálásról a proaktív felkészülésre”
– nyilatkozta az AFP-nek Aleksandra Kazmierczak, az EEA szakértője.
A France24.hu arról is beszámolt, hogy a pusztító árvizek okozta anyagi kár a teljes kár 56%-át teszi ki, illetve 2022 júniusa és augusztusa között több mint 4600 halálesetet regisztráltak az extrém hőséggel összefüggésben Spanyolországban (bár ez utóbbi még bele sem került az EEA jelentésébe).
Az ügynökség kiemelte, hogy a hőhullámok a halálesetek 81%-áért és a pénzügyi károk 15%-áért felelősek, miközben az éghajlati modellek hosszasabb, intenzívebb és gyakoribb szélsőséges hőhullámokat jósolnak.
Majd arra is kitértek, hogy az ember okozta éghajlatváltozás öt-hatszorosára növelte az aszály valószínűségét 2022-ben, az erdőtüzek pedig az elmúlt évekhez képest több mint kétszer akkora területet érintenek, mint korábban. Ám az ezzel kapcsolatos többletkiadások a jelenlegi évi 9 milliárd euróról az évszázad végére évi 25 milliárd euróra emelkedhetnek, ha a felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz.
