Nagyon kemény üzenetet küldtek az oroszok az ellenük harcoló zsoldosoknak, akik közül sokan már nem élnek
Az orosz védelmi tárca igencsak egyértelművé tette a helyzetet, miközben arról is beszámolt, hogy hány zsoldossal végeztek eddig.
Fotó: Ukrán katonák egy megsemmisített orosz harci jármű tetején Kijev közelében 2022. április 16-án.
MTI/EPA/Szerhij DolzsenkoUkrán katonai célpontok tömegének megsemmisítéséről, valamint mariupoli túszszabadításról és az ottani acélműben bekerített külföldi zsoldosokról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.
Konasenkov szerint az éjszaka folyamán nagypontosságú levegő-föld rakétákkal megsemmisítettek egy lőszergyárat a Kijev megyében lévő Brovari falu közelében. Az orosz légierő 68 katonai létesítményt, a rakétaerők és a tüzérség pedig 814 célpontot semmisített meg Ukrajnában. Mint mondta, az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le. Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 134 repülőgépet és 470 drónt, 249 légvédelmi rakétarendszert, 2290 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 992 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2166 katonai járművet veszítettek – tette hozzá a tábornok.
Konasenkov elmondta, hogy szombaton a Mariupol város „felszabadítására” irányuló offenzíva során, Recep Tayyip Erdogan török elnök kérésére Primorszk kerületben az orosz erők különleges műveletet hajtottak végre ukrán „nácik” által egy török mecsetben fogva tartott túszok kiszabadítására. Ennek eredményeképpen az imahelyet elfoglalták, és ott 29 fegyverest, köztük külföldi zsoldosokat öltek meg, a kiszabadított túszokat pedig biztonságos helyre szállították. A volt túszok a Független Államok Közössége egyik tagállamának állampolgárai.
Konasenkov szerint Kijev a háború kezdete óta 63 országból összesen 6824 külföldi zsoldost hívott be Ukrajnába. Mint mondta, a legtöbben közülük – 1717-en – Lengyelországból érkeztek, mintegy másfél ezren az Egyesült Államokból, Kanadából és Romániából, mintegy 300-300-an az Egyesült Királyságból és Georgiából, Szíria török ellenőrzés alá vont területeiről pedig 193-an. Túlnyomó többségük jelenleg Kijevben, Harkivban, Odesszában, Mikolajivben és Mariupolban szolgál ukrán egységeknél. Közölte, hogy az orosz fegyveres erők eddig 1035 külföldi zsoldost öltek meg. A harcoló zsoldosok száma folyamatosan csökken, jelenleg 4877-en vannak Ukrajnában. A beszámoló szerint 912 zsoldos megtagadta a részvételt a harci cselekményekben, és elmenekült az országból.
Konasenkov emlékeztetett arra, hogy külföldi zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog szerint nem illeti meg a harcoló fél státusa. „Ezért a legjobb, ami rájuk vár, a büntetőjogi felelősségre vonás és hosszú börtönbüntetés” – mondta. A szóvivő azt állította, hogy a mariupoli Azovsztal fémműben bekerített erők mintegy négyszáz tagja külföldi zsoldos, a legtöbbjük európai országokból, illetve Kanadából érkezett. „További ellenállás esetén mindannyiukkal végzünk” – hangoztatta a vezérőrnagy.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szerda éjjel bejelentette, hogy az Azovsztalban bekerített ukrán erők vasárnap délelőtt lehetőséget kaptak a fegyverletételre. Elfogott rádiókommunikációra hivatkozó beszámolója szerint a körbezárt erők közölték Kijevvel, hogy a vizük és az élelmiszerük elfogyott, és megadásra kértek engedélyt. A tábornok szerint válaszul agyonlövetéssel fenyegették meg őket. Konasenkov szombaton azt állította, hogy a harcokban 23 367 ember esett el az ukrán fegyveres erők és az oldalukon harcoló külföldi zsoldosok részéről. Korábban azt mondta, hogy az Azovsztal területén az oroszon és az ukránon kívül hat európai nyelven folyik rádiókommunikáció.
(MTI)
