Zidane nyílt levélben írta le, miért távozott ismét a Real Madrid kispadjáról

Sok találgatás született arról, hogy miért távozhatott Zidane a kispadról, rövid időn belül másodszorra, noha a madridi vezetőség kitartott mellette, a gyengébb eredmények ellenére is. Végül nem tudták meggyőzni a maradásról, és megint új edzőt kell keresniük.

A korábban favoritnak hitt Allegri nem várt tovább a spanyolok válaszára, és aláírt a Juventushoz, míg Pochettino noha csomagolni szeretne a PSG-nél, úgy tűnik, hogy nem lesz egyszerű dolga, így a Real Madridnak sem. Soron kívül Szorosabbra fűzi szakmai kapcsolatait a magyar és a török versenyhatóság

Az AS teljes egészében leközölte Zidane nyílt levelét, amiben leírja, hogy mi volt a legutóbbi távozásának fő oka. „Húsz éve, az első naptól kezdve, amikor Madrid városába érkeztem és a fehér mezt viseltem, szeretetet adtatok nekem. Mindig is úgy éreztem, hogy valami nagyon különleges van közöttünk.”

„Az a nagy megtiszteltetés ért, hogy a történelem legfontosabb klubjának a játékosa és edzője lehettem, de mindenekelőtt csak egy újabb madridista vagyok. Emiatt akartam megírni ezt a levelet, hogy elbúcsúzzak Tőletek, és megmagyarázzam a döntésemet, aminek a végén távozok a kispadról.”

„Amikor 2019 márciusában beleegyeztem, hogy körülbelül nyolc hónap szünet után visszatérek Madridba edzősködni, természetesen ezt amiatt tettem, mert Florentino Pérez elnök úr megkért rá, de amiatt is, mert minden nap ezt mondtátok nekem.”

„Amikor találkoztam valakivel az utcán, éreztem a támogatást és a vágyat arra, hogy újra a csapatban lássanak.” – írta az érzelmes levelében Zidane, hozzátéve, hogy számára kiemelten fontos a szurkolók támogatása, és azok az értékek, amit a klub képvisel a rajongókkal közösen.

„Az a húsz év, amit a Real Madridnál töltöttem, a legszebb dolog volt, ami az életemben történt velem, és tudom, hogy ezt kizárólag Florentino Péreznek köszönhetem, aki 2001-ben bizalmat szavazott nekem, harcolt értem, hogy eljöjjek, amikor ellene voltak. Szívből mondom ezt, mindig hálás leszek Péreznek ezért, mindig hálás leszek neki ezért.”

„Most úgy döntöttem, hogy távozom, és szeretném megmagyarázni az okokat. Távozom, de nem hagyom el a hajót, és nem fáradtam bele az edzősködésbe. 2018 májusában távoztam, mert két és fél évnyi győzelem és sok trófea után úgy éreztem, hogy a csapatnak egy új hangra van szüksége ahhoz, hogy az élmezőnyben maradjon.”

„Ma a dolgok másképpen állnak. Amiatt távozom, mert úgy érzem, a klub már nem adja meg nekem a szükséges bizalmat, már nem nyújt támogatást ahhoz, hogy közép- vagy hosszú távon felépítések valamit. Ismerem a futballt, és tudom, hogy egy olyan klub, mint a Madrid, milyen követelményeket támaszt. Tudom, hogy ha nem nyersz, akkor menned kell.”

„Itt azonban elfelejtettek valami nagyon fontosat. Elfelejtették mindazt, amit nap mint nap felépítettem, amit a játékosokkal, a százötven emberrel, akik a csapattal és a csapat körül dolgoznak, hozzájárultam a kapcsolaton keresztül.”

„Született győztes vagyok, és amiatt voltam itt, hogy trófeákat nyerjek, de ezen túl ott vannak az emberek, az érzelmek. Az az érzésem, hogy ezeket a dolgokat nem értékelték, nem értették meg, hogy egy nagy klub dinamikája így marad meg. Bizonyos módon még szemrehányásban is részesültem.”

„Szeretném, ha tiszteletben tartanák, amit közösen elértünk. Szerettem volna, ha a klubbal és az elnökkel való kapcsolatom kicsit másképpen alakult volna, mint más edzők esetében az elmúlt hónapokban. Nem kiváltságokat kértem, természetesen nincs szó erről, hanem kicsivel több visszaemlékezést.”

Zidane a levében hangsúlyozta, az emberi kapcsolatok elengedhetetlenek és fontosabbak, mint a pénz, vagy a hírnév. „Mindennél fontosabbak, és gondoskodni kel róluk. Ezért is fájt annyira, amikor egy vereség után azt olvastam a sajtóban, hogy kirúgnak, ha nem nyerek a következő meccsen.”

„Ez nekem és az egész csapatnak fájt, mert ezek a médián keresztül szándékosan kiszivárogtatott üzenetek negatív rezgéseket okoztak a csapatnak, kétségeket és félreértéseket keltettek. Amikor nehéz helyzetbe kerültem, a nagyszerű győzelmek voltak azok, amik megmentettek.”

„Hittek bennem, és tudták, hogy én is hiszek bennük. Természetesen nem én vagyok a világ legjobb edzője, de képes vagyok erőt és bizalmat sugározni, amire mindenkinek szüksége van a munkájához, legyen szó játékosról, edzői stábtagról, vagy bármely alkalmazottról.”

„Pontosan tudom, hogy mire van szüksége egy csapatnak. A Madridban eltöltött húsz év alatt megtanultam, hogy a szurkolók győzni akarnak, de mindenekelőtt azt akarják, hogy mindent beleadjunk, legyen szó az edzőről, a stábról, a munkatársakról és természetesen a csapatról. Biztosíthatok mindenkit, 100%-ot adtunk a klubért.”

„Szeretném ezt a levelet arra is felhasználni, hogy üzenetet küldjek az újságíróknak. Több száz sajtótájékoztatót tartottam, és sajnos nagyon keveset beszéltünk a futballról, noha tudom, hogy Ti, akik szeretik a futballt, hogy ez a sportág köt össze bennünket. Anélkül, hogy kritizálni vagy megleckéztetni akarnám őket, szerettem volna, ha a kérdések a játékosokról szólnak, akik a legfontosabbak és mindig is azok lesznek ebben a játékban. Ne feledkezzünk meg a futballról, foglalkozzunk a futballal.

„Kedves madridisták, mindig közétek fogok tartozni.”

„¡Hala Madrid!”

„Zinedine Zidane”