Vona Gábor szerint ez az öt legnagyobb konfliktusa az ellenzéki miniszterelnök-jelölteknek
Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány alapítója és a Jobbik korábbi elnöke kifejtette véleményét az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között meghúzódó konfliktusokról.
Kétségtelenül több ütközetet hozott a második miniszterelnök-jelölti vita, mint a legelső, amikor inkább egyetértettek a felek a legtöbb kérdésben, mindössze módszerbeli különbségeket jeleztek az új kormányzás és az Orbán-rendszer leváltása tekintetében.
A második vitában azonban már voltak nagyobb fordulatok, az egyik legemlékezetesebb Fekete-Győr András beszólása volt Dobrev Klára irányába, akinek kapcsán megjegyezte, hogy mindenkinek nagyobb esélye lenne Orbán Viktor ellen nála.
Vona Gábor szerint bár az ellenzéki koalíció többnyire jól elfedi belső konfliktusait, egy ehhez hasonló vitahelyzetben „törvényszerű, hogy előmásznak az O1G-szőnyeg alá sepert különbségek”. Vona pedig összeszedte, melyek a legfontosabb ellentétek, amik a jelöltek között húzódnak.
A legelső kétségtelenül a 2010 előtti Gyurcsány-korszakhoz való viszony, amelynek kapcsán ki is emelte Fekete-Győr András beszólását, aki megfogalmazása szerint „ledobta az Öszöd-bombát”. Márki-Zay Péter csatlakozott a Momentum jelöltjének véleményéhez, míg Jakab és Karácsony inkább csendben volt.
Karácsony Gergely kapcsán Vona megjegyezte, hogy feltehetően azért választotta a lapuló üzemmódot, mert részben érintettje volt a kornak, míg Jakab Péter kapcsán azt említette, hogy az egész Jobbik gyakorlatilag a Gyurcsány-éra ellen jött létre.
Vona megjegyzése szerint előbb-utóbb el fog jönni valaki – akár éppen Fekete-Győr -, aki felveti az egyik kényes kérdését az összefogásnak, hogy vajon a 2010 előtti időszak korrupciója ellen mit lép az ellenzék, hogy „fátylat borítanak rá vagy megy tovább a fűnyíró a saját lábukra is?”
A második ellentét az LMBTQ-közösséghez való hozzáállásban húzódik, ugyanis a legtöbb jelölt támogatja a melegházasságot és az örökbefogadást, Márki-Zay Péter az állam és az egyház szétválasztásának fontosságát hangsúlyozta, míg Jakab Péter egyértelműen elutasította mindkét lehetőséget.
A harmadik vitatéma a jelöltek múltja kapcsán alakult ki, Vona megfogalmazása szerint több percig kínos adok-kapok végére kiderült, hogy minden pártnak vannak olyan jelöltjei, akik vállalhatatlanok, még a feddhetetlenségi nyilatkozat ellenére is.
„Érdekesség, hogy senki sem a maga aspiránsát próbálta védeni, hanem inkább a másik szennyeséről rázta a trutyit a többiek arcára” – fogalmazott Vona, aki szerint innentől „felettébb kellemetlen” helyzetet teremtene, ha valamelyik feddhető jelölt futna be és a pártoknak jövő tavaszig kellene magyarázni, hogy abban a választókerületben miért is az a jelölt a rendszerváltás garanciája.
Vona negyedik pontként a határon túl magyarság kérdését említette meg, amelyről inkább feltételezésekbe bocsátkozik. Megjegyzése szerint ugyanis borítékolható, hogy egy Dobrev-kormány hozzányúlna a határon túl magyarok szavazati jogához és még akár el is venné azt, mivel a DK-szavazók részéről ez már-már elvárás is.
A Második Reformkor Alapítvány elnöke szerint a többi jelölt inkább átalakítaná a jelenlegi rendszert olyan módon, hogy nem az itteni pártokra, hanem saját képviselőkre szavazhatnának külföldi honfitársaink. Vona kiemelte, hogy egy kormányváltás esetében forró témává válhat ez a kérdés, míg a Fidesz táborában komolyan felszíthatja az indulatokat.
Az ötödik lényeges eltérés Vona Gábor szerint a feles többségű alkotmányozás kérdésében van, mely témában Karácsony Gergely és Dobrev Klára üzent is egymásnak a vita végefelé, jelezve eltérő álláspontjukat: „előbbi a bársonyos jogfolytonsságot, utóbbi a drasztikus, feles alkotmányozást képviselte; előbbi humbugnak, utóbbi gyávaságnak tartja a másik álláspontját” – jegyzi meg Vona.
Ebben a témában Márki-Zay és Jakab inkább Dobrev Klára oldalára állt, míg Fekete-Győr nem igazán foglalt állást a kérdésben. Vona szerint ez a kérdés „jócskán túlmutat” az előző négyen és könnyen egy történelmi jelentőségű konfliktussá duzzadhat.
Vona Gábor végül azzal zárta posztját, hogy amennyiben lesz második forduló és Dobrev Klára nem arat rajt-cél győzelmet, ezek és további más belső konfliktusok újra elő fognak kerülni, de miután meglesz a végső jelölt, a pártok minden bizonnyal összesimítják majd mögötte az egységes kormányprogramot.