Az uniós csatlakozásra készülő ország ezzel az egyik legfontosabb követelményt – a jogállamiság biztosítását – kérdőjelezi meg, mely kulcsfontosságú az integráció szempontjából. Az új törvény értelmében az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAP) a főügyész irányítása alá kerülne. Ezen lépés nyomán először törtek ki országos tiltakozások azóta, hogy 2022 februárjában Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

A Politico beszámolója szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közvetlenül kapcsolatba lépett Zelenszkijjel a fejlemények miatt. „Von der Leyen elnök erőteljes aggodalmának adott hangot a módosítás következményeivel kapcsolatban, és magyarázatot kért az ukrán kormánytól” – közölte Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője. „A jogállamiság tisztelete és a korrupció elleni harc az Európai Unió alapvető elemei. Ukrajna mint tagjelölt ország, köteles ezeket maradéktalanul betartani. Ebben nem lehet kompromisszum.”

Nem csupán a Bizottság, hanem az Európai Tanács elnöke, António Costa is aggodalmát fejezte ki, és szintén magyarázatot kért Zelenszkijtől – erősítette meg egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő a Politicónak.

Brüsszel egyértelmű figyelmeztetést küldött

Miközben az EU vezetése igyekezett előre mozdítani Ukrajna csatlakozási folyamatát – még Orbán Viktor magyar miniszterelnök heves ellenkezésével is szembenézve -, most a legszorosabb szövetségesek is figyelmeztetnek: a jogállamiság és a korrupcióellenes reformok nem képezhetik alku tárgyát.

Johann Wadephul német külügyminiszter szerdán egyenesen úgy fogalmazott a közösségi médiában: „A korrupcióellenes hivatalok függetlenségének korlátozása akadályozza Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit.” Hasonlóan kemény hangot ütött meg Jan Lipavský cseh külügyminiszter is: „Ukrajna Európához tartozik, és támogatásunk a népé, de a támogatásunk sosem volt, és soha nem is lesz biankó csekk a kormány bármilyen lépésére” – írta X-en, hozzátéve, hogy az üzenetet személyesen is átadta Andrij Szybiha ukrán külügyminiszternek.

Az EU gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis a Financial Timesnak szerdán úgy nyilatkozott: „Ukrajna pénzügyi támogatása az átláthatóság, az igazságügyi reformok és a demokratikus kormányzás függvénye.” A korábban Ukrajna EU-csatlakozásának egyik leglelkesebb támogatójaként ismert Svédország is nyílt kritikát fogalmazott meg. Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter a Politicónak így nyilatkozott: „A törvény, amely a NABU-t és a SAP-ot a főügyész irányítása alá helyezi, komoly kérdéseket vet fel az ukrán korrupcióellenes hatóságok függetlenségével kapcsolatban.”

Belső feszültség és nemzetközi nyomás

Az elmúlt hónapokban ukrán aktivisták és ellenzéki politikusok egyre gyakrabban figyelmeztettek arra, hogy az országban a demokratikus visszalépés jelei mutatkoznak. Ezt például az bizonyítja, hogy a kormány megtagadta az önállóan kiválasztott vezető kinevezését a Gazdasági Bűnözés Elleni Hivatal élére, illetve hogy megindult az eljárás a közismert korrupcióellenes aktivista, Vitalij Sabunin ellen.

Habár az európai vezetők korábban nem reagáltak nyilvánosan ezekre az eseményekre, Shabunin szerint ez csak bátorította Zelenszkijt, hogy még tovább haladjon a centralizáció útján. Az ellenzéki képviselők most az EU és más nyugati intézmények beavatkozását kérik, hogy Kijev visszatérjen az eredeti reformirányhoz.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is megszólalt az ügyben: keddi levelükben figyelmeztették Zelenszkij hivatalát, hogy a döntés „megrendíti Ukrajna hírnevét, és veszélybe sodorhatja a védelmi és újjáépítési befektetéseket.”