A Kijev által közzétett információk szerint az orosz Föderáció a Szovjetunió idejéből származó geológiai adatokra hivatkozva 22 tengeri gáz- és olajmezőt azonosított, amik közül több közvetlenül ukrán szuverenitás alá tartozó területen található.

„Oroszország kereskedelmi jelentőségű földgázkészleteket jelentett be az Azovi-tengerben, a Szovjetunió archívumaira alapozva, melyek 22 olaj- és gázszerkezetet sorolnak fel” – mondta a Suspilne ukrán közszolgálati csatornának Kszénia Klescsenko, a Berdianszki Városi Katonai Közigazgatás kommunikációs vezetője. Kiemelte, hogy ezek közé tartozik a Morske mező, amit még évtizedekkel ezelőtt, 1977-ben fedeztek fel, ám a mai napig tartalékolt állapotban van. A kitermelés előtt további feltárások és próbaműveletek szükségesek.

A Morske mellett az orosz hatóságok figyelmét a Pivnyicsno-Kazantyipszke és a Szkhidno-Kazantyipszke mezők is felkeltették, amiket az 90-es évek végén és a 2000-es évek elején, Ukrajna függetlenségének idején tártak fel, de eddig nem hasznosították. A Berdianszki adminisztráció emlékeztetett arra, hogy a Krím 2014-es orosz annektálása előtt az ukrán Chornomornaftogaz társaság geológiai vizsgálatokat végzett ezeken a területeken is.

Komoly pénzekről van szó

A megszállt területek ukrán vezetése szerint nem véletlen, hogy Oroszország érdeklődése a dél-zaporizzsjai régió iránt felerősödött. „A (orosz) ‘tervek’ kizárólag saját meggazdagodásukat és az Orosz Föderáció érdekeit szolgálják, nem pedig a megszállt területeken élő lakosság jólétét” – áll a Berdianszki Katonai Közigazgatás közleményében. Mint írják, miközben a helyiek napi szinten küzdenek víz- és áramkimaradásokkal, addig az orosz hatóságok grandiózus elképzeléseket dolgoznak ki az erőforrások kizsákmányolására.

A helyi vezetés súlyos környezeti kockázatokra is figyelmeztetett. Az Azovi-tenger átlagos mélysége alig haladja meg a 14 métert, így bármilyen fúrás vagy kitermelés jelentős ökológiai károkat okozhat. Az első kutató- és feltáró munkálatokra a 2026-2030 közötti időszakban kerülhet sor a jelenlegi orosz tervek szerint – írja a The Kyiv Independent.

Moszkva érdeklődése az ukrán ásványkincsek iránt nem korlátozódik az Azovi-tengerre. Júniusban orosz erők átvették az irányítást egy jelentős lítiumlelőhely fölött Donyeck megyében, a Sevcsenko falu közelében. Ez az egyik legértékesebb ilyen jellegű lelőhely Ukrajnában, különösen az elektromos járművek akkumulátoraihoz szükséges lítium miatt.

A Kijevi Közgazdasági Iskola becslései szerint Ukrajna az Európai Unió lítiumkészleteinek mintegy egyharmadával rendelkezik, ám ezek közül mára már kettő – köztük a Kruta Balka nevű lelőhely Zaporizzsjában – orosz megszállás alá került.