Víz alatti szuperbázist álmodott meg egy francia tervező
A görög alakváltó tengeri jósistenről elnevezett hatalmas létesítmény lehet a világ első víz alatti kutatóállomása, amelynek méretei leginkább a világűrben lévő ISS-hez hasonlíthatóak.
A görög alakváltó tengeri jósistenről elnevezett hatalmas létesítmény lehet a világ első víz alatti kutatóállomása, amelynek méretei leginkább a világűrben lévő ISS-hez hasonlíthatóak.
A Proteus főtervezője, Fabien Cousteau neve ismerős lehet, mivel nagyapja, Jacques híressé tette a családot az óceánokról szóló könyveivel, filmjeivel és televíziós sorozataival, nem beszélve annak a találmánynak a kifejlesztéséről sem, amellyel a búvárok mélyvízi merülések utáni regenerálódását lehet elősegíteni.
A fiatalabbik Cousteau, aki már 52 éves, folytatta a családi vállalkozást. Megtanult ugyanúgy búvárkodni, majd generációja legelismertebb óceánkutatójává és dokumentumfilm-készítőjévé vált. Sosincs megelégedve elért eredményeivel, legutóbb pedig egy igazán merész ötlet jutott az eszébe.
Yves Behar ipari formatervezővel együtt a valaha volt legnagyobb tenger alatti laboratórium tervrajzát tették le nemrég az asztalra.
Cousteau ambiciózus Proteus projektje háromszor akkora lehet, mint az előzetesen megvalósított építmények bármelyike, az állomás fedélzetén egyszerre tizenkét kutató folytathatja tevékenységeit. A spirál alakú, kétszintes szerkezet stabil lábakkal nehezedik a tengerfenékre, teljes ellátását pedig felszíni szél- és napenergiával lehet pótolni.
A kiálló, gömbszerű fülkék hálószobákként, laborokként és egészségügyi részlegekként szolgálnak, de van egy nagy közös folyosó és egy dokkolóállomás is, ahol a vízbe való kilépés esetén, esetleg a tudósok cseréjekor tartózkodhatnak a személyzet tagjai.
A Proteust a Karib-térség valamelyik szigetének közelébe szeretnék telepíteni nagyjából 20 méterrel a tenger felszíne alá. A legénység négy hétig egyfolytában a víz alatt végezheti a kísérleteit mindenféle dekompressziós procedúra nélkül.
