A döntés 51-49 arányban született meg, miközben a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége ellenzi a katonai beavatkozást, miközben újabb bombázók szálltak fel. A szavazás során két republikánus szenátor – Rand Paul és Lisa Murkowski – átszavazott a demokratákhoz, ám támogatásuk nem volt elegendő a javaslat elfogadásához. Tim Kaine demokrata szenátor így érvelt: „Nem szabad háborúba mennünk a Kongresszus szavazása nélkül.”

A vita hátterében az Egyesült Államok dél-amerikai katonai jelenlétének erősödése áll, amely magában foglalja több ezer katonát, egy nukleáris tengeralattjárót, valamint a USS Gerald R Ford repülőgép-hordozót kísérő hadihajókat.

Adam Schiff kaliforniai demokrata szenátor a szavazás előtt: „Nyílt titok, hogy ez sokkal inkább a rezsimváltásról szól. Ha ez az irány, ha háborúba sodródunk, akkor a Kongresszusnak hallatnia kell a hangját.” A félelmeket tovább erősítette, hogy csütörtökön két amerikai B-52-es bombázó repült végig a venezuelai partok mentén, majd Caracas közelében körözött, mielőtt visszatért volna a tenger fölé. Ez már a negyedik alkalom volt október közepe óta, hogy amerikai katonai repülőgépek megjelentek Venezuela határainál.

A lakosság nem elégedett

A közvélemény-kutatások szerint az amerikai lakosság mindössze 18 százaléka támogatná akár korlátozott katonai erő alkalmazását Maduro kormányának megdöntésére, míg a YouGov felmérése alapján 74 százalék úgy véli, hogy az elnöknek nem lenne szabad kongresszusi jóváhagyás nélkül katonai csapásokat végrehajtania.

Jim Risch republikánus szenátor, a külügyi bizottság elnöke viszont védelmébe vette az eddigi akciókat: „Trump elnök határozott lépéseket tett, hogy megvédjen több ezer amerikait a halálos kábítószerektől.” Bár a republikánusok többsége támogatta az elnököt, néhány konzervatív körben is felmerült az aggodalom, hogy Venezuela elleni háború ellentmondana Trump korábbi ígéretének, miszerint kivonja az Egyesült Államokat a külföldi katonai konfliktusokból.

A szenátusi szavazás világosan mutatja az amerikai politikai megosztottságot: miközben a közvélemény többsége ellenzi a katonai beavatkozást, a törvényhozás republikánus többsége szabad kezet adott Trumpnak. A vita újra előtérbe hozta az 1973-as War Powers Resolution jelentőségét, amely kimondja, hogy háborút csak a Kongresszus hirdethet – ám a gyakorlatban az elnöki hatalom továbbra is meghatározó.