Vármegye, vagy megye? A magyarok közel 70 százaléka szerint maradjon a megye
Egy friss felmérés eredményei szerint a magyarok nagy többsége nem akarja átnevezni vármegyére a megyéket, sem pedig főispánra a kormánymegbízottakat.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje felszólal napirend elõtt az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. május 9-én. Mellette Hende Csaba, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese.
MTI/Koszticsák Szilárd 
A Pulzus Kutató az ATV megbízásából készítette el azt a felmérést, melyben arról kérdezték a lakosságot, hogy támogatják-e a kormány azon javaslatát, hogy a kormánymegbízottakat főispánná, a megyéket pedig vármegyévé nevezzék át. A felmérésben összesen 1000, 18 év feletti magyart kérdeztek meg a témában.
A Fidesz egy alkotmánymódosítással vármegyékre nevezné át a megyéket, főispánokra a kormánymegbízottakat. Egyetértesz ezzel?
A megkérdezettek 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerintük ez rendben van, mert ez történelmi hagyomány, ezzel szemben mondhatni elsöprő többség, a megkérdezettek 69 százaléka gondolja úgy, hogy nem szabad visszafordulni a múltba, ezért nem is támogatják az ötletet.
A fenti kérdésre nemi bontásban is megmutatták a válaszokat: a nők 74 százaléka, míg a férfiak 64 százaléka ellenzi az átnevezéseket. Életkor tekintetében pedig főként a középkorú és az idősebb korosztályhoz tartozók tartják feleslegesnek az intézkedést: a 39 évesnél idősebbek körében 71 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem támogatják az intézkedést.
Lakóhely szerinti bontásban pedig az derült ki, hogy a megyeszékhelyen, városban és községben élők egyaránt 68 százalékban ellenzik az új neveket, a fővárosban pedig 75 százalék nyilatkozott úgy, hogy elutasítja a javaslatot.
