A július végén közzétett izraeli adatok szerint a tavaly télen beoltott embereknél lényegesen több embernél alakult ki súlyos fertőzés, mint a tavasszal beoltottaknál. Egyesek úgy vélték, hogy az oltás hatékonyságának drasztikus csökkenésére lehet következtetni néhány hónap alatt, több mint 90 százalékról közel 50 százalékra.

Több médium is igyekezett rámutatni, hogy az összehasonlításnak valójában nincs sok értelme: az első alkalommal beoltottak között olyan emberek voltak, akik a leginkább veszélyeztetettek, vagy életkoruk miatt (az idősebbek kevésbé immunisak), vagy a vírusnak való kitettségük mértéke miatt (különösen az egészségügyi dolgozók). Az igazi kérdés tehát az volt: az azonos időben beoltott és azonos kockázatoknak kitett lakosság ugyanazon csoportjában a hónapok során jelentősen csökken-e a vakcina hatékonysága?

A vakcinákkal végzett klinikai vizsgálatokban résztvevők hosszú távú nyomon követése valóban az oltóanyag-védelem enyhe csökkenését mutatja, és egyik hónapról a másikra néhány további súlyos esetet mutat. Ez a csökkenés azonban sokkal kevésbé komoly, mint amilyennek az izraeli adatok mutatják: a Pfizer kísérletében részt vevő önkéntesek nyomon követése során az oltást követő első két hónap 96 százalékos hatékonyságáról a következő két hónapra 90 százalékra, majd hat hónap után 84 százalékra esett vissza.

Úgy tűnik, hogy ezekben a vizsgálatokban az alfa- és béta-változatok megjelenése nem gyakorolt jelentősebb hatást – a hatékonyság az eredetileg vártnál sokkal kisebb mértékben csökkent. A delta variáns esetében azonban ez másképp alakulhat: a csütörtökön a Nature folyóiratban közzétett brit adatok a Pfizer vakcinája esetében 10-13 százalékos, az AstraZeneca vakcinája esetében pedig 16 százalékos csökkenést jeleznek a vakcina hatékonyságában (az alfa elleni hatékonysághoz képest).

Valójában, ha a szervezetünkben keringő antitestek nem is képesek megállítani a fertőzést, a beoltottak szervezete jobban fel van fegyverkezve a vírus ellen. Az oltás ellenére megfertőződött embereknél a fertőzés enyhébb formái is kialakulhatnak, de a vírust gyorsabban kiheverik, ahogy azt egy szeptember elején a Lancet című szaklapban megjelent tanulmány is mutatja – írja a Libération.