Úttörő módszerrel elérhető a rosszindulatú daganatok drámai zsugorodása
Korszakalkotó eszközt fejlesztettek ki, melynek segítségével a begyűjtött immunsejtek nagy hatékonysággal válogathatók és szaporíthatók, így rákölő sejtek seregei hozhatók létre, amelyek drámai tumorzsugorodás kiváltására vethetők be.
Twenty20 
Az ilyen típusú kezeléseket adoptív sejtterápiáknak nevezik, és az immunrendszer természetes rákellenes képességeit igyekeznek kihasználni. Az immunsejtek képesek felismerni a rákos sejteket, a kezelés során bizonyos típusokat begyűjtenek belőlük, laboratóriumban szaporítják őket, majd visszaviszik a szervezetbe, hogy felkutassák és elpusztítsák a daganatokat.
Ezen a területen belül létezik egy speciális kezelési mód, amelyet tumor-infiltráló limfocita (TIL) terápiának neveznek, amely olyan T-sejtek begyűjtését jelenti, amelyek már beszivárogtak a beteg daganatába.
A T-sejteket ezután aktiválják és szaporítják, mielőtt újra beinjektálják a páciens szervezetébe. Ennek a technikának azonban jelenlegi formájában vannak hiányosságai, mivel sok T-sejt kimerül, és rosszul felkészült arra, hogy nagy hatékonysággal küzdjön a daganatok ellen, mire visszahelyezik őket a betegbe.
A Northwestern Egyetem kutatói egy 3D nyomtatott mikrofluid-eszközt fejlesztettek ki, amely segít megoldani ezt a problémát. A platform mágnesek közé van beékelve, húzóerőkkel kombinálva pedig óriási hatékonysággal válogatja szét a sejteket.
Daganatmintákat lehet az eszközbe táplálni, amely ezután azonosítja a benne lévő legaktívabb immunsejteket. A technológiát az infiltráló sejtek mikrofluidikus affinitású célzásának (MATIC) nevezik, és lehetővé teszi az úgynevezett Goldilocks-sejtpopulációk gyors detektálását.
Tudósok szerint a MATIC-technológia 400 százalékkal több tumorpusztító sejtet nyer vissza, mint a jelenlegi TIL-módszerek. A Goldilocks-sejtpopulációk rákos egerekbe történő bejuttatásával a tumorok drámai mértékben zsugorodtak, sőt egyes esetekben teljesen eltűntek, ami a rágcsálók túlélési arányának nagymértékű javulását eredményezte.
A tudósok szerint az eszköz könnyen 3D-nyomtatható kórházi használatra, így elképzelhető, hogy a közeljövőben humán felhasználásra is alkalmazni fogják az onkológus és sebész szakorvosok.
