Egy üstökös becsapódása segíthette elő az intelligens emberi civilizáció kialakulását
Körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt egy üstökös maradványai csapódtak be Észak-Amerikába, a Közel-Keletre és Grönlandra, és minden jel arra utal, hogy elősegíthették az értelmes civilizáció létrejöttét.
Az Edinburghi Egyetem kutatói által elkészített tanulmányból kiderült, hogy nem csupán a véletlen műve, hogy ez idő tájt kezdett el drasztikus fejlődésen átesni az emberiség, ugyanis a hirtelen jött éghajlatváltozással párhuzamosan a kultúra egyaránt létrejöhetett.
A kutatás során nemesfémet, főként platinát és nanogyémántokat találtak olyan helyeken világszerte, ahová landolhattak az üstökösről leváló darabok. A kozmikus űrszikla becsapódása után egy geológiai szempontból rövid ideig tartó, közel ezer éves jégkorszak következett be, amely során a mai Egyiptom, Libanon és Irak környékén élő vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek rákényszerültek, hogy létrehozzák kolóniáikat, megágyazva ezzel a modern civilizációnak.
Mindezekből kifolyólag kijelenthető, hogy a világűrből származó kőzetdarab jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 21. század derekán már arról beszélhessünk, hogy a Marsra lépjünk.
Ha ezek az események nem játszódtak volna le időben, és pusztán a véletlen folytán nem ütközik össze Földünk az üstökösről leváló objektumokkal, elképzelhető, hogy sosem fejlődött volna ki a modern, összetett gondolkodásra képes ember.
Martin Sweatman, a tanulmány egyedüli szerzője elmondta, az óriási kozmikus katasztrófa után húzhatták fel a világ első ismert templomát, a Göbekli Tepét, amelyet a termékeny félhold néven elhíresült ázsiai területen létesítettek, és ahová az első, már modernnek mondható emberek jártak imádkozni isteneikhez.