A kormányfő mindezt azelőtt mondta, hogy Washingtonba utazott volna, ahol hétfőtől a stratégiai fontosságú nyersanyagokért folyó globális versenyről tárgyalnak. Frederiksen hangsúlyozta, a kérdés messze túlmutat Grönland közvetlen jövőjén, és nyíltan konfliktusról beszélt. Egy más dán politikai vezetőkkel folytatott vitában így fogalmazott: „Ez egy döntő pillanat” – mondta, hozzátéve, hogy a tét jóval nagyobb annál, mint hogy mi történik a sarkvidéki területtel.

A dán miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben is megerősítette álláspontját, kiemelve, hogy országa kész határozottan fellépni: „Készen állunk megvédeni az értékeinket – ahol csak szükséges –, így az Északi-sarkvidéken is. Hiszünk a nemzetközi jogban és a népek önrendelkezési jogában.”

Trump legutóbbi kijelentései nyomán több európai ország is Dánia mellé állt. Németország és Svédország egyaránt támogatásáról biztosította Koppenhágát az Egyesült Államok elnökének követeléseivel szemben. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök egy védelmi konferencián ítélte el az amerikai elnök szavait, miután Trump kijelentette, hogy Washington „tenni fog valamit Grönlanddal, akár tetszik nekik, akár nem”.

Súlyosbodik a helyzet

Kristersson a svédországi Sälenben tartott konferencián, amelyen a NATO amerikai főparancsnoka is részt vett, így fogalmazott: „Svédország, az északi országok, a balti államok és több nagy európai ország együtt áll ki dán barátaink mellett.” A svéd miniszterelnök szerint egy amerikai hatalomátvétel az ásványkincsekben gazdag Grönland felett súlyos következményekkel járna. „Ez a nemzetközi jog megsértése lenne, és annak a kockázatát hordozza, hogy más országokat is hasonló lépésekre bátorít.”

Németország szintén megerősítette támogatását Dánia és Grönland iránt a washingtoni egyeztetések előtt. Johann Wadehpul német külügyminiszter Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tervezett találkozója előtt Izlandon tárgyalt az „Északi-sarkvidék stratégiai kihívásairól” – közölte a német külügyminisztérium. Wadehpul egy közös sajtótájékoztatón beszélt a helyzetről. „Az Északi-sarkvidék biztonsága egyre fontosabbá válik”, és „ez a NATO-n belüli közös érdekünk része”.

A brit Telegraph szombaton arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság és más európai országok katonai vezetői egy esetleges NATO-misszió tervein dolgoznak Grönlandon. A lap szerint brit tisztviselők már előzetes egyeztetéseket folytattak Németországgal, Franciaországgal és más partnerekkel, amelyek akár brit katonák, hadihajók és repülőgépek telepítését is magukban foglalhatják Oroszország és Kína elrettentése érdekében.

Trump aligha hátrál meg

Heidi Alexander brit közlekedési miniszter a Sky Newsnak úgy nyilatkozott, hogy az északi térségben Vlagyimir Putyin orosz elnök elrettentéséről folytatott tárgyalások „a szokásos ügymenet részét képezik”: „Egyre inkább vitatott geopolitikai térséggé válik, Oroszországgal és Kínával… teljesen természetes, hogy a NATO-n belüli összes szövetségesünkkel tárgyalunk arról, mit tehetünk az orosz agresszió elrettentésére az Északi-sarkvidéken.”

Theo Francken belga védelmi miniszter a Reuters hírügynökségnek adott interjújában úgy vélte, hogy a NATO-nak műveletet kellene indítania az Északi-sarkvidéken az amerikai biztonsági aggályok kezelésére. „Együtt kell működnünk, közösen kell dolgoznunk, és erőt, valamint egységet kell mutatnunk” – mondta, hozzátéve, hogy szükség van „egy NATO-műveletre a magas északi térségben”.

Francken szerint a NATO jelenlegi, több ország erőit, drónokat, szenzorokat és más technológiákat alkalmazó Baltic Sentry és Eastern Sentry műveletei mintául szolgálhatnának egy lehetséges „Arctic Sentry” számára – írja az Al Jazeera az elemzésében.

Donald Trump álláspontja szerint Grönland ellenőrzése kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából, elsősorban az orosz és kínai katonai aktivitás erősödése miatt az Északi-sarkvidéken. Grönland 1953-ig dán gyarmat volt, majd 26 évvel később önkormányzati jogokat kapott, és jelenleg is mérlegeli a Dániával fennálló kapcsolatok további lazítását. A közvélemény-kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a sziget lakossága határozottan ellenzi az Egyesült Államok általi átvételt.