Úgy tűnik, komoly törés keletkezett a Nyugat eddig szoros szankciós együttműködésében: amerikai és európai vezetők már nem hangolják össze lépéseiket Oroszország szankcionálásában – számolt be a Süddeutsche Zeitung május 27-én egy német külügyi belső dokumentumra hivatkozva.

Az uniós szankciókért felelős biztos, David O’Sullivan egy május 20-i brüsszeli miniszteri értekezleten nyíltan elismerte: „nincs több együttműködés” a két fél között az orosz szankciók kijátszásának megelőzésében, ráadásul a G7-ek közötti egyeztetés is „lendületét vesztette”.

Ez a fejlemény ellentétes a német kormány korábbi nyilatkozataival, melyek szerint az EU 18. szankciós csomagját még szoros egyeztetésben dolgozták ki Washingtonnal. Mindez azért is különös, mert az európai vezetők nemrég még azt ígérték: fokozzák a gazdasági nyomást Moszkvára, miután az elutasította a béketárgyalási kezdeményezéseket Ukrajnával kapcsolatban.

A háború kirobbanása

A háború kirobbanása óta az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott a szankciók végrehajtásában, különösen az EU-val és a G7-ekkel való együttműködésben. Donald Trump azonban következetlen hozzáállásával zavart keltett: bár több alkalommal kilátásba helyezett újabb büntetőintézkedéseket, egy Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után állítólag azt mondta európai partnereinek, nem kíván további szankciókat bevezetni – üzleti érdekeire hivatkozva.

Mostanában viszont újra szigorú hangot ütött meg: miután élesen bírálta Putyint az ukrán városok elleni rakétacsapások miatt, a Wall Street Journal értesülése szerint újabb szankciókat fontolgat. Ugyanakkor azt is kilátásba helyezte, hogy visszavonul a béketárgyalások támogatásától, ha nem történik valódi előrelépés.

A német jelentés szerint a meglévő korlátozások érzékelhetően lassítják az orosz gazdaságot, különösen az orosz árnyékflotta és a harmadik országokon keresztüli fegyverellátási útvonalak működését sikerült visszaszorítani.

Az EU következő, 18. szankciós csomagja komoly intézkedéseket tartalmazhat: több mint húsz orosz bankot zárhatnak ki a SWIFT-rendszerből, a G7-ek olajárplafonját 60 dollárról 45-re csökkentenék hordónként, tilalom alá kerülhetnek a Nord Stream gázvezetékek, s körülbelül 2,5 milliárd euró értékű új kereskedelmi korlátozást is bevezethetnek.