A változás oka, hogy a testtömegindex (BMI) helyett immár a zsíreloszlás is hangsúlyos szerepet kapna az egészségügyi kockázatok megítélésében. A Mass General Brigham kutatói több mint 300 000 amerikai egészségügyi adatait elemezték, és arra jutottak, hogy az új kritériumok alapján a felnőttek 68,6%-a felel meg az elhízás meghatározásának, szemben a korábbi 42,9%-kal.

A növekedés szinte teljes egészében azokból kerül ki, akiknek a BMI‑je normál tartományban van, ám a derékbőségük vagy más antropometriai mutatójuk magasabb a kívánatosnál. A kutatás egyik vezető szerzője, Lindsay Fourman: „Már eddig is úgy gondoltuk, hogy elhízásjárvány van, de ez megdöbbentő. Ha a felnőtt lakosság 70%-a számítana túlzott zsírfelhalmozással élőnek, jobban meg kell értenünk, mely kezelési megközelítéseket kell előtérbe helyezni.”

Miért nem elég a BMI?

A BMI évtizedeken át az elhízás elsődleges mérőszáma volt, ám nem mutatja meg, hol helyezkedik el a testzsír. A hasi zsírfelhalmozás például sokkal nagyobb kockázatot jelent szív‑ és érrendszeri betegségekre, mint a test más részein tárolt zsír.

Az új rendszer két kategóriát különít el:

• BMI‑plusz‑antropometriai elhízás: magas BMI + legalább egy magas testarány‑mutató
• Antropometriai‑alapú elhízás: normál BMI, de legalább két magas testarány‑mutató
• A definíció továbbá megkülönbözteti a preklinikai és klinikai elhízást, utóbbit akkor, ha már szervi károsodás vagy fizikai funkcióromlás is jelen van
• A szabványt 76 szakmai szervezet támogatja, köztük az American Heart Association is.

Az idősek körében a legmagasabb az arány

A kutatás szerint a 70 év felettiek közel 80%-a számítana elhízottnak az új kritériumok alapján. A frissen azonosított csoportban – vagyis azoknál, akik normál BMI mellett is elhízottnak minősülnek – magasabb volt a cukorbetegség, a szívbetegség és a halálozás kockázata, mint a nem elhízottaknál.

A tanulmány szenior szerzője, Steven Grinspoon: „Mindig is felismertük, hogy a BMI korlátos mutató, mert nem veszi figyelembe a testzsír eloszlását. Az, hogy ebben az új csoportban – akik korábban nem számítottak elhízottnak – magasabb a szív‑ és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata, fontos kérdéseket vet fel az elhízás elleni gyógyszerekkel és más terápiákkal kapcsolatban.”

Mi következik most?

A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek annak megértéséhez, hogy miért alakul ki az úgynevezett antropometriai‑alapú elhízás, és mely kezelések lehetnek hatékonyak. A kutatócsoport már fejlesztett olyan terápiát, amely a derékbőség csökkentésére irányul, és vizsgálni kívánják, hogyan reagál erre az újonnan azonosított betegcsoport.