Az új globális szívegészségügyi jelentés megdöbbentő előrejelzést tett közzé, amely szerint 2050-re a 25 év feletti felnőttek kétharmada túlsúlyos vagy elhízott lehet. A World Heart Federation által összeállított átfogó kutatás rámutat arra, hogy az egészséges és megfizethető élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférés, a zöldterületek hiánya, valamint az irodai munkavégzés térnyerése és a hosszabb munkaidő egyaránt hozzájárult az elhízás terjedéséhez.

A szakemberek által közzétett adatok szerint az elhízott felnőttek száma 1990 óta megnégyszereződött, 194 millióról 878 millióra emelkedett 2022-re, és ez a szám várhatóan tovább növekszik. Az egészségügyi szakértők hangsúlyozzák, hogy az elhízás jelentősen növeli számos betegség kialakulásának kockázatát, beleértve a szívbetegségeket, a 2-es típusú cukorbetegséget, a stroke-ot és bizonyos daganatos megbetegedéseket.

A jelentésből kiderül, hogy az elhízás évente 3,7 millió halálesetet okoz, és a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozások egyik vezető tényezője. A magas testtömegindex (BMI) a cardiovascularis halálozások csaknem 10 százalékáért felelős világszerte, ami az elmúlt három évtizedben 1,9 millióra emelkedett. A kutatások azt is kimutatták, hogy a magas BMI-vel rendelkező gyermekek 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben középkorukban.

Az elhízás gazdasági következményei

Az elhízás gazdasági következményei szintén aggasztóak. Az elhízással kapcsolatos egészségügyi ellátás, a termelékenység csökkenése és a halálozások miatt a globális gazdaságot érintő költségek a globális GDP 2,2 százalékát teszik ki, ami közel 2 billió dollár évente. Az előrejelzések szerint ez az arány 2060-ra elérheti a 3 százalékot is.

A probléma kezelése érdekében több ország, köztük az Egyesült Királyság, Japán és Ruanda már lépéseket tett az elhízás visszaszorítására. Ennek részeként korlátozták a gyorséttermek sűrűségét, különösen az iskolák környékén és azokon a területeken, ahol magas a gyermekkori elhízás aránya és jelentős a szociális lemaradás. A jelentés emellett pozitívan értékeli az olyan „forradalmi” orvosi beavatkozásokat, mint például a Wegovy-hoz hasonló fogyasztóinjekciók megjelenése.

Mariachiara Di Cesare, az Essex-i Egyetem népességtudományi és globális egészségügyi professzora, a jelentés egyik szerzője nyomatékosította, hogy a kormányoknak célzott beruházásokkal kell reagálniuk az elhízási válság növekvő következményeire. „Az egészségügyi rendszereket meg kell erősíteni annak érdekében, hogy szélesebb körben és megfizethetőbb áron biztosítsák az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek orvosi ellátását”, hangsúlyozta a szakember.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes egészségügyi szakemberek negatív előítéletekkel rendelkeznek az elhízással kapcsolatban, és gyakran úgy tekintenek a páciensekre, mint akik nem tartják be az egészségügyi tanácsokat. Ez a hozzáállás elrettenti az elhízott embereket az orvosi ellátás igénybevételétől, beleértve a megelőzést és a szűrővizsgálatokat is, ami veszélyezteti általános egészségi állapotukat.

A kutatás szerzői kiemelik, hogy az a széles körben elterjedt vélekedés, amely szerint az elhízott emberek „lusták, falánkok és hiányzik belőlük az önfegyelem”, hosszan tartó pszichológiai és fizikai következményekkel jár. A gyermekek és fiatal felnőttek különösen ki vannak téve a súlyuk miatti zaklatásnak és diszkriminációnak. Az elhízás jelenleg az iskolai zaklatások vezető oka, ami negatívan befolyásolja a gyermekek tanulmányi eredményeit és mentális egészségét.