Az USA több mint egybillió dollárt költött rá az elmúlt 50 évben, a drogfogyasztás most mégis szárnyal
Idén júniusban lesz a kábítószer elleni háború 50. évfordulója az Egyesült Államokban, egy olyan folyamatos kampányé, amely nagymértékben átformálta az amerikai politikát, társadalmat és gazdaságot egyaránt.
Fotó: Unsplash/Michael Longmire
„A kábítószer elleni háború céljai a szó szoros értelmében a kábítószerekkel való visszaéléssel kapcsolatos összes társadalmi, gazdasági és egészségügyi probléma felszámolása volt. Ennél ambiciózusabbat nem is lehetett volna elképzelni”
– mondta Christopher Coyne, a George Mason Egyetem közgazdász professzora.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatása szerint 1971 óta Amerika több mint egybillió dollárt költött drogpolitikájának érvényesítésére, mégis, liberálisok és konzervatívak egyaránt azt mondják, hogy a kábítószer elleni háború nem hozta meg a gyümölcsét. A Richard Nixon elnök által indított kampány több kormányzatot is átfogott, és egy külön szövetségi ügynökség, a Drogellenes Hivatal létrehozásához vezetett.
A bűnüldöző szervek példátlan mértékű jogköröket kaptak olyan intézkedésekkel, mint a kötelező büntetés kiszabása és a kopogtatás nélküli behatolás, amelyeket nemrégiben újraértékeltek Breonna Taylor halála után, akit a rendőrség lelőtt egy nagyon elrontott drograzziában.
„A drogháború egy bukott politika, és amiről azt mondták, hogy megtörténik – az emberek abbahagyják a droghasználatot, a közösségek újra összeállnak, biztonságban leszünk, a drogok eltűnnek az utcáról –, ezek a dolgok nem történtek meg”
– mondta Kassandra Frederique, a Drug Policy Alliance ügyvezető igazgatója, egy nemzeti nonprofit szervezeté, amely a drogháború befejezéséért dolgozik.
Annak ellenére, hogy a korábbi években meredeken csökkent az illegális kábítószer-használat, az Egyesült Államokban a drogfogyasztás ismét emelkedik, és gyorsabban, mint valaha. A Substance Abuse and Mental Health Services Administration szerint az illegális kábítószer-használók száma 2019-ben a 12 éves vagy idősebb amerikaiak esetében 13 százalékra emelkedett, ezzel pedig majdnem elérte a 40 évvel ezelőtti csúcsot. Ha a kábítószer elleni háború célja a kábítószer-használat csökkentése és a kábítószerrel kapcsolatos halálesetek megelőzése volt, akkor tényleg nem sok előrelépést ért el.
„Még mindig az Egyesült Államok történetének legpusztítóbb drogjárványa közepén vagyunk” – mondta Vanda Felbab-Brown, a Brookings Institution Center for Security, Strategy, and Technology vezető munkatársa. A Commonwealth Fund kutatása szerint 2020-ban az Egyesült Államokban a túladagolás okozta halálesetek száma meghaladta a 90 ezret, míg 2019-ben ez a szám 70 630 volt.
Ennek ellenére a szövetségi kormány minden eddiginél több pénzt költ a drogpolitikák érvényesítésére: 1981-ben a kábítószerrel való visszaélés megelőzésére és ellenőrzésére szánt szövetségi költségvetés alig több mint egymilliárd dollár volt. Ez a szám 2020-ra 34,6 milliárd dollárra nőtt. Az inflációval kiigazítva a CNBC megállapította, hogy ez mindössze 39 év alatt 1090 százalékos növekedést jelent.
A Fehér Ház becslése szerint a kábítószer-ellenőrzésre szánt nemzeti költségvetés 2022-re eléri a 41 milliárd dolláros történelmi szintet. A legnagyobb mértékben a drogkezelés és a drogprevenció támogatására kérik a finanszírozás növelését.
Vegyük például a tömeges bebörtönzést: a tömeges bebörtönzés súlyos terhet ró mind a szövetségi, mind az állami költségvetésre. A Prison Policy Initiative, egy büntetőjogi érdekvédelmi csoport megállapította, hogy az Egyesült Államokban jelenleg bebörtönzött emberek közül minden ötödiket kábítószer-bűncselekmény miatt börtönzik be. Ugyanezen kutatás becslése szerint évente átlagosan körülbelül 37 500 dollárba kerül egy elítélt elhelyezése a szövetségi büntetés-végrehajtási intézetekben, és a tömeges bebörtönzés évente legalább 182 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államoknak.
A kábítószer-börtönbüntetésekkel hatalmas faji egyenlőtlenségek is járnak: a Drug Policy Alliance szerint a kábítószer-bűncselekmények miatt szövetségi börtönben lévő emberek közel 80 százaléka, az állami börtönökben lévő emberek közel 60 százaléka fekete vagy latin-amerikai. 2019-ben az FBI jelentése szerint annak ellenére, hogy az Egyesült Államok lakosságának mindössze 13,4 százalékát teszik ki, a kábítószerrel kapcsolatos letartóztatások több mint egynegyedét fekete amerikai felnőttek tették ki.
