Több százezer felfedezetlen űrsziklát rejteget az Antarktisz

A Földön talált meteoritok több mint kétharmada az Antarktiszról származik, ami nem véletlen, hiszen a fagyos kontinensen uralkodó hideg és száraz időjárási körülmények segítik megőrizni az univerzumból származó kőzeteket, nem mellesleg olvadáskor könnyebben észrevehetőek, mivel kiemelkednek a jég és a hó közül.

Amikor a meteoritok az Antarktiszra hullanak, általában a földrész 98 százalékát borító havas területeken landolnak, ahol a réteg folyamatosan felhalmozódik, tömörödik, majd jéggé válik. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

A legtöbb jégbe zárt meteorit az óceánba kerül, néhányuk viszont a táblák felszínén, az úgynevezett kék jégben koncentrálódik. Ha az antarktiszi jég áramlási módja, az éghajlat és a terep egyéb jellemzői megfelelőek, a meteoritok a kék jég közelében maradhatnak, ahol geológusok terepbejárások során könnyen megtalálhatják őket.

A Brüsszeli Szabadegyetem tanulmányban kutatók mesterséges intelligenciával működő szoftverrel elemezték az Antarktisz teljes felszínéről készült műholdas adatokat. Céljuk az volt, hogy detektálják azokat a zónákat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel rejtegethetnek fel nem fedezett meteoritokat a fagyott kontinensen.

Olyan felszíni jellemzők optikai, termikus és radaros adataira összpontosítottak, mint például a jég hőmérséklete, lejtése és sebessége.

Az algoritmus pontosan azonosította a már ismert meteoritokban gazdag antarktiszi zónák közel 83 százalékát. Összességében több mint 600 potenciálisan meteoritban dúskáló térséget találtak, köztük számos jelenleg még feltáratlan régiót is, amelyek nagy része viszonylag közel van az Antarktiszon felállított kutatóállomásokhoz.

Az új eredmények arra utalnak, hogy az Antarktiszról eddig előkerült több mint 45 ezer meteorit az összes ottani űrsziklák mindössze 5-13 százalékát teszi ki; a legfrissebb kalkulációk szerint 300 ezer körüli darabszámban lehetnek jelen a kozmikus kőzetdarabok jég fogságában.