Noha a csütörtöki szavazás kimenetele enyhe túlzással előre borítékolható, az esemény mégis mérföldkő Von der Leyen politikai pályafutásában. A mostani helyzet ugyanis világosan jelzi, hogy a 66 éves bizottsági elnök elveszítette korábbi politikai érinthetetlenségét, és egyre több támadás éri saját politikai táborából is.

Politikai szembenállás, a régi szövetségesek most ellenfelek

A bizalmatlansági indítványt ugyan a populista jobboldal kezdeményezte, de a valódi figyelmeztetést nem ez jelenti Von der Leyen számára. Sokkal inkább az, hogy az őt korábban hatalomra segítő pártcsaládok – köztük a szociáldemokraták (S&D) és a liberális Renew Europe – egyre nyíltabban fejezik ki elégedetlenségüket.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője – és Von der Leyen egyik legfontosabb pártfogója – közölte: „A képviselőink teljes létszámban jelen lesznek, hogy egységesen kiálljanak a Bizottság elnöke mellett.” Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a jobboldali indítványt nem lehet komolyan venni, hiszen „azt olyan politikusok kezdeményezték, akik Putyin bábjai”

Bár a Renew és az S&D csoport hivatalosan nem támogatja az indítványt, ez nem jelenti azt, hogy a feszültségek elenyésztek volna. A parlamenti közeg egyre inkább úgy véli, hogy a Bizottság elnöke eltávolodott az eredeti politikai ígéreteitől, különösen a zöld átállás és a migrációs ügyek terén.

A nagy „Pfizergate”

A Von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány egyik fő katalizátora a „Pfizergate” néven elhíresült vakcinabeszerzési botrány volt, aminek során a Bizottság elnökének személyes szerepvállalása is kérdéseket vetett fel. Az ügynek már önmagában az is súlyt ad, hogy Von der Leyennek emiatt nyilvánosan kellett megvédenie magát az Európai Parlament előtt, ami korábban elképzelhetetlen lett volna – jegyzi meg a Politico.

Az Európai Parlament tagjai most azt is megtanulhatták, hogy egy bizalmatlansági indítvány benyújtásához elegendő 72 aláírás. Ez különösen aggasztó fejlemény lehet a Bizottság számára, ha a jövőben nem a szélsőjobboldal, hanem például a szociáldemokraták vagy a zöldek döntenek úgy, hogy saját kezdeményezéssel élnek egy újabb ügy kapcsán.

Sokat veszíthet Von der Leyen

A legnagyobb fenyegetést azonban nem a mostani, elbukásra ítélt szavazás, hanem a potenciális szövetségeseinek elvesztése jelenti. Amennyiben a liberálisok vagy a szociáldemokraták részben vagy teljesen megvonják a támogatásukat, Von der Leyen mozgástere drámaian csökkenhet.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke nemrég figyelmeztetett. „Európa lassú agónia előtt áll.” Egy ilyen környezetben a Bizottság hatékony működéséhez elengedhetetlen lenne a parlamenti konszenzus, ami egyre távolabbinak tűnik.

Migrációs fronton újabb konfliktus körvonalazódik: a Bizottság által javasolt, a migránsok visszatoloncolását megkönnyítő új irányelvet a baloldal hevesen ellenzi. Mette Frederiksen, Dánia szociáldemokrata miniszterelnöke úgy nyilatkozott: „A visszaküldési irányelvet elfogadtatni nagyon, nagyon nehéz lesz.” Mindezek ellenére Von der Leyen a nemzeti kormányok nyomása alatt kénytelen előremenekülni, még ha ezzel újabb parlamenti konfrontációkat is kockáztat.

A csütörtöki bizalmatlansági indítvány tehát egy politikai korszak végét is jelezheti. Von der Leyen már nem az a megingathatatlan vezető, aki 2019-ben kompromisszumok árán, de széles támogatással került az Európai Bizottság élére. Az egyre gyakrabban jelentkező belső feszültségek és a politikai szövetségesei lojalitásának megingása előrevetíti: a neheze még csak most jön.