Ukrajna közel 20 százaléka orosz fennhatóság alá került, az ebből fakadó katonai és emberi jogi problémák mellett Oroszország erőteljes támadásai olyan közegészségügyi kihívást eredményeztek, amelyek sürgős beavatkozást igényelnek.

Az ukrán hatóságok egyik legnagyobb problémája az információkhoz való hozzáférés hiánya, ezáltal az egészségügyi minisztériumnak nincs átfogó képe a megszállt régiók helyzetéről, amely tovább nehezíti a szükséges lépések meghatározására irányuló erőfeszítéseket.

Az egyik legfőbb kockázat a kórokozók lehetséges terjedése, amelyhez az emelkedő hőmérséklet és a vérszívó rovarok, kullancsok elszaporodása is hozzájárul, mindez pedig gyakran fertőző betegségek kialakulásához vezet.

Az ivóvízhez való korlátozott hozzáférés is gondot jelent, amely megnöveli a szennyezett víz által jelentett kockázatokat, illetve megnehezíti az általános higiénia színvonalának fenntartását, amely hasmenést, hepatitisz A, kolera és más fertőzések tömeges kitörését okozhatja.

A kolerajárvány kitörésének kockázata különösen magas Mariupolban, ahol a város 22 szivattyútelepét semmisítették meg a bombázások során, emellett a szennyvízkezelő és a csatornázási rendszerek sem működnek megfelelően, valamint a romok alatt rekedt bomló holttestek is veszélyt jelentenek.

Emellett a koronavírus, a különböző oltási státuszú helybeliek, a kóborló állatállomány és az egyéb fertőző betegségekben szenvedő civilek helyzete mind tovább súlyosbítja az ország megszállt részeinek egészségügyi helyzetét – közölte az Atlantic Council.

Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás eddig a fegyverek szállítására és a menekültek megsegítésére összpontosított, azonban a jövőre nézve kulcsfontosságú, hogy az ország támogatói segítő kezet nyújtsanak az egyre növekvő egészségügyi problémák kezelésében is.