Franciaország és Olaszország azonban hivatalos források szerint elzárkóztak ettől az együttműködéstől – írta a The Kyiv Independent a Politico és a La Stampa értesüléseire hivatkozva. Az új kezdeményezést Donald Trump amerikai elnök és NATO-főtitkár, Mark Rutte Washingtonban folytatott egyeztetésén jelentették be július 14-én. A terv lényege, hogy a NATO közösen vásároljon az Egyesült Államokból korszerű légvédelmi rendszereket és más fegyvereket, amelyeket részben Ukrajnába juttatnának el, ezzel is erősítve az ország védelmét az egyre intenzívebb orosz támadásokkal szemben.

Francia részről azonban két kormányzati forrás a Politico szerint azt közölte, Párizs nem csatlakozik a programhoz, részben Emmanuel Macron elnök európai hadiipar-fejlesztési stratégiája miatt, ami az európai országok saját fegyvergyártásának támogatását helyezi előtérbe. Emellett a francia kormány a költségvetési megszorításokra és az egyre növekvő védelmi kiadásokra hivatkozik, amik gazdasági nyomás alatt tartják az országot.

Hasonlóan járt el Olaszország is, ahol a La Stampa beszámolója szerint az olasz védelmi minisztérium képviselői a pénzügyi korlátok és a technológiai fókusz eltérése miatt nem vállalták az amerikai fegyverek közvetlen beszerzését. Olaszország ugyanis már Ukrajnának szállította a közösen fejlesztett, francia-olasz SAMP/T légvédelmi rendszert, aminek használata stratégiai fontosságú a térségben. A döntést azonban nem úgy értelmezik, mint az ukrán támogatás visszavonását, hanem inkább alternatív megoldások kereséseként – olvasható a lapban.

A németek még bent vannak

Az olasz védelmi minisztérium továbbá azt közölte, hogy mérlegelik a NATO azon kérését, mely az amerikai fegyverek Ukrajnába történő logisztikai szállításában való részvételről szól, legyen az légi, vasúti vagy tengeri útvonalon. Ezzel kapcsolatban Olaszország jelezte, nem kíván visszariadni a hozzájárulástól, de a konkrét formák és mértékek még egyeztetés alatt állnak.

A témához hozzászólva a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski a lengyel hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a NATO-USA fegyverfinanszírozási program költségeit nem európai adófizetőknek kellene viselniük, hanem szerinte az orosz agresszor befagyasztott vagyonaiból kellene fedezni azt. „Megkérdeztem kollégáimat: ki fizessen az amerikai felszerelésekért? Európai adófizetők vagy inkább az agresszor, aki a befagyasztott eszközeit használja?” – idézte Sikorski szavait a Polish Press Agency.

A németek és a hollandok mellett több északi ország is támogatja az új tervet, mely mögött jelentős német nyomás áll. Rutte hangsúlyozta, hogy a németek „jelentős mértékben” támogatják a kezdeményezést, amelynek célja nemcsak Ukrajna megerősítése, hanem az európai érdekek védelme, valamint az oroszokkal való béketárgyalásokra nehezedő nyomás fokozása. Friedrich Merz német kancellár is kiemelte, hogy az együttműködés Európa biztonságát szolgálja, és „növeli a nyomást Oroszországon a béke érdekében.”