Felfüggeszthetik Ukrajna felé az áramszolgáltatást, ha nem nyitják meg az olajcsapokat
Ukrajnának számolnia kell azzal is, ha nem nyitja meg az olajcsapokat Magyarország és Szlovákia felé, felfüggeszthetik az áramszolgáltatást az ukránok felé.
Fotó: Az ukrán elnöki sajtószolgálat képén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy erõdrendszer építkezésén, a Volinyi területen, egy nem megnevezett helyszínen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. július 30-án.
MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálatAz M1 információja szerint a magyar-szlovák egyeztetéseken felvetődött, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként nem zárható ki az a lehetőség, hogy korlátozzák vagy felfüggesszék az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek déli Híradójában.
Az M1-nek szakértők megerősítették, hogy szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka az ukrán-magyar határon megy keresztül. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a műsorba elmondta: ma Ukrajnának a legnagyobb energetikai problémája a villamosenergia-rendszerben van. A háború kezdete óta az ország elveszítette a saját villamosenergia-termelőkapacitásának háromnegyedét, ezért időről időre hosszantartó, nem tervezett áramszüneteket kell tartaniuk.
Mint magyarázta, az előbbi problémát a villamosenergia-import felpörgetésével képesek valamelyest kezelni. Az ukrán importban a Magyarországon keresztül érkező villamosenergia aránya számos időszakban meghaladta a 40-42 százalékot – mondta Hortay Olivér, rámutatva: tehát ennek a mennyiségnek a kiesése nagyon súlyos következményekkel járhatna Ukrajna ellátására nézve.
Mint a Híradóban elhangzott, a szabolcsbákai MAVIR-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka megy itt keresztül.
Mint ismert, Ukrajna az olajszállítás leállítását helyezte kilátásba. A magyar és szlovák aggodalmakra a brüsszeli bizottság úgy reagált, hogy szerintük Ukrajna lépése nem veszélyezteti a két ország ellátását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította az uniós érvelést és Horvátországot nem megbízható tranzitországnak nevezte. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából – emlékeztettek.
Hortay Olivér mindezek kapcsán arról beszélt: a társulási megállapodásban – amelyre hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál – „szó szerint szerepel az, hogy a felek nem korlátozhatják egymás importját, exportját és nem korlátozhatják a tranzitot”.
Innentől kezdve magától értetődő, hogy Ukrajna lépése jogellenes és az Európai Bizottságnak azonnal konzultációs fórumot kellene összehívnia. A bizottság ezt – csütörtöki információk alapján – mégsem kezdi meg arra hivatkozva, hogy nem áll fenn közvetlen ellátásbiztonsági kockázat, továbbá a két ország az orosz olajat képes lenne helyettesíteni a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezetéken – mondta.
Hortay Olivér kifejtette: egyrészt a Lukoil biztosítja a százhalombattai finomító olajigényének harmadát, a pozsonyi finomító igényének pedig 45 százalékát. „Ha ennek kiesése nem okoz ellátásbiztonsági kockázatot, akkor nem világos, hogy mi okozna” – fogalmazott. Hortay Olivér megjegyezte azt is, hogy az Adria-vezeték elméleti maximum kapacitása évi 11 millió tonna, és a két ország együttes igénye 12 millió tonna, továbbá Csehországba is kellene jutnia olajnak. A horvát vezetés valamilyen kémiai eljárásra hivatkozva 14 millió tonnáról beszélt, de nem tiszta, hogy pontosan hogyan gondolják ezt megvalósíthatónak – tette hozzá.
MTI
