Izgalmas kémiai eljárást dolgoztak ki a Kaliforniai Egyetem kutatói: eredeti építőelemeikre bontják le a két legelterjedtebb műanyagot, a polietilént és a polipropilént, így azok elvileg akárhányszor újrahasznosíthatók. Érdemes hozzátenni: a két említett műanyagot az egyszer használatos élelmiszeres zacskóktól egészen a kemény műanyag tartályokig rengeteg helyen használják, és nagyjából a kétharmadát teszik ki az összes műanyag-hulladéknak. A hagyományos újrahasznosítási módszerekkel általában gyengébb minőségű anyagokká bontják le ezeket, és valójában csupán legfeljebb kétszer-háromszor lehet újrahasznosítani őket, mielőtt újrahasznosíthatatlanná válnának. Az új módszer azonban azt ígéri, hogy a műanyag az újrahasznosítása után éppen olyan lesz, mint eredetileg, azaz újra és újra fel lehet dolgozni – emelik ki.

Az új eljárás során elpárologtatják a polietilént és polipropilént, így lebontják a műanyagokat összetartó kemény szén-szén kötéseket, és egyszerűbb molekulákká, monomerekké alakítják. A csapat jelentése szerint a vegyes polietilén és polipropilén hulladék közel 90%-át képesek újrafelhasználható építőelemekké alakítani, ha pedig csak egyféle műanyaggal dolgoznak, még nagyobb ez az arány – írta meg a HVG a ZME Science-re hivatkozva. John Hartwig, a Kaliforniai Egyetem kémiaprofesszora úgy véli, hogy ez az új katalitikus eljárás segíthet megteremteni a műanyagok körkörösebb gazdaságát. „Elvileg megtehetjük, hogy a műanyagból készült termékeket visszahozzuk a kiindulási monomerbe az általunk kidolgozott kémiai reakciókkal” – magyarázta.

„Ezzel mindenkinél közelebb kerültünk ahhoz, hogy a polietilénnek és a polipropilénnek ugyanolyan a körforgást biztosítsuk, mint a poliésztereknél” – tette hozzá. Korábban a kutatók már kifejlesztettek egy módszert a polietilén kisebb molekulákra történő lebontására, azonban az eljárás drága és rövid élettartamú katalizátorokra támaszkodott. Az új módszer tartósabb és olcsóbb anyagokat használ, ráadásul ezek a katalizátorok újra felhasználhatók, így az egész eljárás életképesebbé válik – jegyzik meg a cikkben. A Science folyóiratban publikált kutatás egy olyan jövőt tár a szemünk elé, ahol a szokásos műanyagokat korlátok nélkül lehet újrahasznosítani. Bár kihívások azért vannak, különösen a vegyes műanyaghulladékok esetében, a folyamat kereskedelmi méretű újrahasznosító üzemekhez vezethet, amelyek megváltoztatják a műanyaghulladékról alkotott gondolkodásunkat.

Míg egy másik tanulmányból az derült ki, hogy brazíliai tudósok mikroműanyagokat találtak elhunyt emberek agyszövetében. A kutatás során a szaglógumóból vettek mintát, mely az orrüreg fölött helyezkedik el, s mely a szaglással kapcsolatos információkat dolgozza fel. A JAMA Network Open folyóirat hasábjain megjelent tanulmány célja annak megállapítása volt, hogy a mikroműanyagok vajon bejutnak-e az agyba, és ha igen, milyen módon. Az ezzel kapcsolatos részletekről itt írtunk. Mindemellett arról is beszámoltunk, hogy önmagát felfaló „élő” műanyagot hoztak létre a tudósok. Mint kiderült, akár évszázadokig is képesek inaktív állapotban maradni, és csak akkor élednek fel, amikor a környezeti feltételek megfelelőek.