A tálibok a terrorizmus és az éghajlatváltozás ellen is harcot hirdettek
Egy magas rangú tálib tisztviselő kizárólag a Newsweeknek adott interjújában a csoportja afganisztáni uralmának globális elismerésére szólított fel, és fogadkozott, hogy a harcosok soha többé nem indíthatnak támadásokat más országok ellen.
Tálib fegyveresek járõröznek jármûvükkel az afganisztáni Nangarhár tartomány székhelyén, Dzsálálábádban 2021. augusztus 17-én. Két nappal korábban a szélsõséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fõvárosba és elfoglalták az afgán kormányerõk által elhagyott kormányzati intézményeket.
MTI/EPA
Azt mondta, hogy csoportja sokat tud nyújtani, ha a világ befogadja.
Egy hét telt el azóta, hogy a tálibok – új, hivatalos nevükön az Afganisztáni Iszlám Emirátus – gyors, nagyrészt harcmentes offenzívával elfoglalták Kabult, de még egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a kormányváltást. A kérdés azonban fontos vitatéma, mivel a kormányok, köztük Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán, sőt az Egyesült Államok kormányai is kapcsolatot tartanak fenn az országot ténylegesen irányító csoporttal.
Ahogy ezek a beszélgetések alakulnak, Abdul Qahar Balkhi, a tálibok kulturális bizottságának tagja a Newsweeknek elmondta, hogy csoportja az Iszlám Emirátus világszintű elismerésére törekszik.
„Reméljük, hogy nemcsak a regionális országok ismerik el, hanem az egész világ, mint Afganisztán népének legitim képviseleti kormányát, amely egy egész nemzet támogatásával és támogatásával, hosszas küzdelem és óriási áldozatok árán – annak ellenére, hogy minden esély a népünk ellen szólt –, kivívta önrendelkezési jogát az idegen megszállás alól”
– közölte Balkhi.
Azzal érvelt, hogy egy ilyen lépés nemcsak Afganisztán, hanem az egész világ nemzeteinek javára válna.
„Úgy véljük, hogy a világnak egyedülálló lehetősége van a közeledésre és az összefogásra, hogy megbirkózzon a kihívásokkal, amelyekkel nemcsak mi, hanem az egész emberiség szembesül, és ezek a kihívások a világ biztonságától kezdve az éghajlatváltozásig mindenki közös erőfeszítéseit igénylik, és nem érhetők el, ha kirekesztünk vagy figyelmen kívül hagyunk egy egész népet, amelyet az elmúlt négy évtizedben az erőltetett háborúk pusztítottak”
– tette hozzá Balkhi.
A tálibok uralmával kapcsolatos legfőbb aggodalmak Afganisztán mintegy 25 évvel ezelőtti utolsó hatalomátvételében gyökereznek. A nemzetközi közösségen belül sokan elítélték a csoport nőkkel és kisebbségekkel szembeni bánásmódját, csakúgy, mint az al-Kaida jelenlétét, amely Afganisztánt használta fel más nemzetek elleni halálos összeesküvésekhez, amelyek közül a leghírhedtebbek a 9/11-es merényletek, amelyek az Egyesült Államok vezette inváziót váltották ki, amely két évtizeddel ezelőtt felszámolta a tálib kormányzatot.
Az Egyesült Államok vezette háború végéhez közeledve nemcsak a tálibok vetették meg lábukat, hanem más militáns csoportok, például az al-Kaida és az Iszlám Állam khoraszáni ága, vagyis az ISIS-K is jelen van Afganisztánban. Balkhi szerint semmilyen területen kívüli támadást nem fognak tolerálni, de a kívülről érkező afganisztáni beavatkozást sem.
„Továbbra is az a politikánk, hogy nem engedjük meg senkinek, hogy a mi területünkről fenyegesse mások biztonságát, és azt sem engedjük meg, hogy mások beavatkozzanak a saját belügyeinkbe”
– mondta Balkhi.
2001-re, abban az évben, amikor a tálib uralom első korszaka véget ért, már csak Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismerték el az Iszlám Emirátust. Néhányan, mint például Katar és Türkmenisztán, szintén kapcsolatban álltak a csoporttal, míg mások, mint India, Irán, Oroszország, Törökország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán támogatták a tálib ellenőrzésnek ellenállni próbáló Északi Szövetséget.
Ma az Északi Szövetség zászlaja a Pandzsír völgyében lobog, ahol egy milíciacsoport igyekszik szembeszállni az Afganisztán feletti abszolút uralomra törekvő tálibokkal. A múltbeli erőfeszítéseikkel ellentétben azonban a regionális országok 2021-ben engedékenyebbnek tűnnek a tálibok jelenlétével szemben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn azt mondta az állami Tass orosz hírügynökségnek, hogy Oroszország és szövetségesei a Kollektív Szerződés Biztonsági Szervezetében – amelyhez Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is tartozik – „be nem avatkozásra” törekszenek Afganisztánban, és nem támogatják őket, illetve nem működnek közvetítőként a rivális frakciók között.
A CSTO Tanács rendkívüli ülésén Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök a CSTO és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) közötti összehangolt álláspont kialakítását szorgalmazta. Az SCO egy regionális blokk, amelynek Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a tagjai, Örményország, Fehéroroszország, Irán és Mongólia pedig megfigyelő államok, bár Irán a jövő hónapban teljes jogú taggá válik.
