Új tanulmány vizsgálja, miért látni mostanában kevesebb villámot
Kiderült, hogy a globális villámtevékenység erőssége néhány nap alatt több mint a felére csökkenhet, ami kiugróan nagy változásnak mondható.
Fotó: Zivatarfelhő és villám az égen Nagykanizsa felett 2022. augusztus 27-én éjjel. MTI/Varga György 
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai számos szakemberrel együttműködve vizsgálják a Föld villámtevékenységét, amely a bolygó klímaállapotának egyik jelzőrendszere. Az Atmospheres című folyóiratban megjelent tanulmányban pedig a globális villámtevékenység napról napra történő változásait követték figyelemmel.
A kutatók egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzésére, amely a villámok által kisugárzott extrém alacsony frekvenciás (ELF) rádiózaj mérésén alapul. A világ 18 különböző pontján található ELF-mérőállomás adataiból meghatározott ún. globális villámtevékenység-indexet a jelenleg elérhető legjobb, globális lefedettségű villámészlelő hálózatok méréseivel validálták.
Egy 19 napos tesztidőszak vizsgálatával sikerült kimutatniuk, hogy a globális villámtevékenység erőssége néhány nap alatt több mint a felére csökkenhet, ami kiugróan nagy változásnak mondható. De a vizsgálatokból az is kiderült, hogy mindez a sarki területekről kitörő rendkívül hideg légtömegek Egyenlítő felé történő mozgásával hozható összefüggésbe. Ezek az ún. sarki hideglégkitörések (cold air outbreak) rendkívül komoly gazdasági és társadalmi károkat tudnak okozni a közepes szélességeken.
Átfogó képet szeretnének kapni
Az Egyenlítőhöz közeli területeken pedig többek között a brazíliai kávéültetvények védelme miatt van kiemelt jelentősége a jelenség tanulmányozásának. A most megjelent publikáció eredményei azt mutatják, hogy egy hideglégkitörés, amely előbb Észak-Amerikában extrém hóviharokat okoz, néhány nap alatt elérheti a trópusi területeket, ahol rendkívüli mértékben csökkentheti a zivatarok számát, például az Amazonas-medencében, majd kelet felé sodródva még Afrikában is befolyásolhatja a helyi időjárást.
Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a globális villámtevékenység vizsgálata jelentős mértékben hozzájárulhat Földünk változó éghajlatának alaposabb megismeréséhez. Az FI kutatóinak egyik kiemelt célja, hogy az új módszer segítségével átfogó képet kapjanak a globális villámtevékenység elmúlt évtizedekben végbement változásairól, mely folyamatokat például a légköri szennyezés pandémiához kapcsolódó csökkenése is jelentősen befolyásolta.
A hvg.hu szerint munkájukat nagyban segíti, hogy Dr. Earle Williams, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, a globális villámtevékenység kutatásának egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélye hamarosan Magyarországra érkezik az MTA Vendégkutatói Programjának támogatásával, s három hónapig együtt fog dolgozni a magyar kollégákkal.
