Úgy tűnik, magára maradt a magyar szállodaipar a bajban

Zalaegerszeg, 2020. szeptember 18. Az egykori Hotel Balaton felújított épületében kialakított új, kínai tulajdonban lévő Willis Hotel Zalaegerszegen az ünnepélyes megnyitó napján, 2020. szeptember 18-án. MTI/Varga György
not image

Borbély Fanni

2020. november 6. - 03:42

A hétfőn életbelépő kötelező maszkviselés az éttermekben és vendéglátóegységekben, úgy tűnik csak tovább rontja a magyarok fogyasztási kedvét. Nem érdemes megszegni az új szabályokat, hiszen akár egymillió forintunk bánhatja, de akár a vendéglátóegység bezárásával is járhat, ha a korlátozások ellen megyünk.

A hétfőn életbelépő kötelező maszkviselés az éttermekben és vendéglátóegységekben, úgy tűnik csak tovább rontja a magyarok fogyasztási kedvét. Nem érdemes megszegni az új szabályokat, hiszen akár egymillió forintunk bánhatja, de akár a vendéglátóegység bezárásával is járhat, ha a korlátozások ellen megyünk.

A szabályozás nyilván még mindig szerencsésebb, mintha bezárták volna a helyeket, mégis képlékeny, hogy a magyarok hogyan fognak reagálni, meg tudják-e szokni a maszkviselést az éttermekben, úgy ahogy ez külföldön történik. Az eddigi tapasztalatok alapján a forgalom minden vendéglátóegységben visszaesett, melynek hosszútávú gazdasági következményei szinte beláthatatlanok – adta hírül az Infostart.

Nem csupán arról van szó, hogy csökken a fogyasztási kedv, a masszív bevételkiesés azt eredményezheti, hogy csak azok maradhatnak fenn hosszabb távon, akik rendelkeznek megfelelő likviditással. A konstans deficit pedig egyértelműen leépítésekhez vezet, ahogyan márciusban is történt. Ilyen szélsőséges helyzetben okkal várható el, hogy a kormány segítséget nyújtson a szektornak, ez azonban a tavaszihoz képest elmaradni látszik.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke több ízben fogalmazott meg segítségkérést a témában a Magyar Turisztikai Ügynökségen, az Innovációs és Technológiai, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül is, mindeddig azonban sajnos nem jött érdemi válasz a probléma orvoslására.

Meglátása szerint a budapesti vendéglátóhelyek feltűnően rossz helyzetben vannak, alkalmazottaik jó 50-60 százalékát kénytelenek voltak elküldeni. Így már nem csupán az kérdéses, hogy mikor lesz képes újra talpra állni a szektor, de az is, hogy lesz-e elegendő alkalmazott akikkel újra lehet majd indítani az ipart.