A Journal of the American Chemical Society tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egy meglepő, de potenciálisan áttörést jelentő felfedezésről számolt be: a kutatók több mint 20 különböző hüllőfaj szilárd vizeletét vizsgálva arra jutottak, hogy ezek az állatok mikroszkopikus húgysavkristályokat választanak ki – olyan formában, amely az emberi szervezet számára komoly egészségügyi problémát jelentene.

„Ez a kutatás abból a vágyból született, hogy megértsük, a hüllők miként képesek biztonságosan kiválasztani ezt az anyagot, abban a reményben, hogy ez új utakat nyithat a betegségek megelőzésében és kezelésében” – fogalmazott Jennifer Swift, a tanulmány vezető szerzője.

A hüllők és madarak a nitrogénalapú anyagcseretermékeket – mint az ammónia, a karbamid és a húgysav – nem folyékony formában, hanem szilárd kristályokként, úgynevezett urátként ürítik ki, egy közös nyíláson keresztül, amit kloákának neveznek. Ez az evolúciós alkalmazkodás különösen előnyös a száraz környezetben élő fajok számára, mivel jelentős mennyiségű vizet takarít meg.

Az emberi szervezetben viszont a húgysavkristályok felhalmozódása komoly problémákat okozhat: az ízületekben lerakódva köszvényt, a húgyutakban pedig vesekövet eredményezhet. A kutatók – köztük Swift és csapata – olyan fajokat vizsgáltak, mint a gömbpiton, az angolai piton vagy a madagaszkári fapiton, és megállapították, hogy ezek az állatok 1–10 mikrométer átmérőjű, texturált gömbök formájában választják ki a húgysavat – írja a Science Daily.

Röntgenanalízissel kimutatták, ezek a mikrogömbök még kisebb, vízből és húgysavból álló nanokristályokból épülnek fel. A kutatók arra is rámutattak, hogy a húgysav segít az ammónia – egy mérgező vegyület – biztonságosabb szilárd formává alakításában, mely arra utalhat, hogy az emberi szervezetben is lehet hasonló védő szerepe.

Bár további kutatásokra van szükség, a felfedezés új irányt jelenthet a húgysavhoz köthető betegségek – például a köszvény vagy a vesekő – megelőzésében és kezelésében.