A kijelentés egy közel háromórás alaszkai találkozó után hangzott el, amikor Trump a Fox News „Hannity” című műsorában adott interjút. A republikánus elnök így fogalmazott: „Vlagyimir Putyin okos ember, azt mondta, nem lehet tisztességes választást tartani levélszavazással. Azt mondta, most nincs egyetlen ország sem a világon, amely ezt alkalmazná.” Trump, aki a 2020-as választások után hamisan állította, hogy nem Joe Biden, hanem ő nyert, most ismét arra ösztönözte pártját, hogy erőteljesebben törekedjen a választási rendszer átalakítására – írja a Reuters.

Érdekesség, Trump korábban maga is élt a levélszavazás lehetőségével, sőt, 2024-ben híveit is arra buzdította, hogy használják ezt az opciót. Az orosz elnök ugyanakkor 2024-ben újabb ciklust szerzett magának, amikor a hivatalos eredmények szerint 87 százalékkal nyert.

A Reuters beszámolója szerint az orosz nagykövetség Washingtonban nem reagált a Trump–Putyin beszélgetésről szóló megkeresésre. A hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy Putyin korábban több amerikai választást illetően is csalást emlegetett, ami egybevág Trump állításaival, aki a 2020-as voksolás után széles körű választási csalásról beszélt.

Orosz beavatkozással vádol az USA

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma és a szenátusi vizsgálatok már korábban megállapították, hogy Moszkva megpróbált beavatkozni a 2016-os kampányba Trump érdekében, és az amerikai hírszerzés szerint ugyanez történt 2020-ban is, valamint Oroszország 2024-ben is az ő győzelmét látta volna szívesen. Ennek ellenére Trump most ismét hangsúlyozta: „A republikánusok akarják a reformot, de nem eléggé erőteljesen. Nem lehet nagyszerű demokráciát működtetni levélszavazással.”

A levélszavazással szembeni kritikák közül több republikánus politikus is hangoztatja, hogy a szigorítások – például a szavazói igazolvány kötelezővé tétele vagy a távoli szavazás korlátozása – csökkentenék a visszaélés lehetőségét. Ezzel szemben független elemzők rendre azt állítják, hogy a választási csalás ezen formái rendkívül ritkák.

A nemzetközi példák ugyanakkor más képet mutatnak: a Svédországban működő Demokrácia és Választási Támogatás Intézet adatai szerint közel három tucat ország – köztük Kanada, Németország és Dél-Korea – alkalmaz valamilyen formában levélszavazást, igaz, többségük különböző feltételekhez köti azt.