Trump kijelentette, hogy Oroszország 50 napos határidőt kap egy jelentős békemegállapodásra Ukrajnával, különben az Egyesült Államok életbe lépteti a 100 százalékos másodlagos vámot az orosz exportot vásárló országokkal szemben, mely határidő szeptember elején járna le. Ugyanakkor az már korábban, márciusban is elhangzott, hogy hasonló vámokat vetnének ki a venezuelai olaj vásárlóira, ám a gyakorlatban ezek nem kerültek alkalmazásra annak ellenére, hogy Venezuela olajexportja nőtt.

Fernando Ferreira, a Rapidan Energy Group geopolitikai kockázatokat elemző igazgatója szerint: „Úgy látjuk, hogy a másodlagos vámok túl durva eszköznek bizonyulhatnak az adminisztráció kezében Oroszország ellen. Ha valaki készen áll arra, hogy több mint 4,5 millió hordó napi kitermelést vegyen ki a piacról, és megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országokkal, amik orosz olajat importálnak, az hatalmas olajár-emelkedést és a globális gazdaság összeomlását kockáztatja.”

Clay Seigle, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja energia- és geopolitikai szakértője kiemelte, hogy a 100 százalékos vám teljes alkalmazása globális kínálatcsökkenést okozna, ami tovább drágítaná az olajat, azonban szerinte Trump érzékeny a magas olajárakra, ezért nem valószínű, hogy megengedi ezt a forgatókönyvet. Emellett az exelnök inkább az egyedi bilaterális megállapodások híve, semmint a szigorú, merev szabályokat preferáló megközelítésnek. „Néhány amerikai kereskedelmi partner ezt a fenyegetést csak színjátéknak tekintheti” – mondta Seigle.

Szakértői vélemények a helyzetről

Trump július 16-án úgy nyilatkozott, hogy az 64 dolláros hordónkénti olajár megfelelő, és hogy az adminisztráció azon dolgozik, hogy még tovább csökkentse azt, mivel a „költségszint egyik oka, hogy az infláció kontroll alatt van”. Azóta az olajár a közép-60 dolláros szinten maradt, és nem mutatott jelentős elmozdulást a fenyegető ellátási zavarok miatt.

Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy Trump acélvámjai – melyek kereskedelmi háborút indítottak – felfelé hajthatják az olajárakat, különösen az Egyesült Államok, a világ legnagyobb nyersolaj-termelője esetében, ami éppen a jövő évi félidős kongresszusi választások előtt fordulhat kiemelt politikai kérdéssé. Trump republikánusai ugyanis mindkét törvényhozási házban csak vékony többséggel rendelkeznek, így az elnök igyekszik elkerülni, hogy az olajárak emelkedése politikailag ártson neki a kampányidőszakban.

Az amerikai elnöki szóvivő, Anna Kelly szerint Trump „rendkívül keményen lépett fel Putyinnal szemben, okosan minden lehetőséget az asztalon hagyva, miközben fenntartotta a meglévő szankciókat, és nemrégiben megfenyegette Putyint fájdalmas vámokkal és szankciókkal, amennyiben nem egyezik bele a tűzszünetbe.”

Az USA sem mer túl sokat kockáztatni

Az amerikai Pénzügyminisztérium is készen áll a cselekvésre. Egy szóvivőjük a Reutersnek elmondta: „Ahogy az elnök bejelentette, Oroszországnak 50 napja van arra, hogy megállapodást érjen el a háború befejezéséről, vagy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy fájdalmas másodlagos szankciókat léptessen életbe.”

Az amerikai kormányzat vonakodása, hogy márciusban valóban érvényesítse a 25 százalékos vámot a venezuelai olaj vásárlóival szemben, illetve hogy az orosz energiaellátásra vonatkozó szankciók eddig nem hoztak áttörést, szintén okot adnak a piaci szereplők szkepticizmusára. Kína, mint Venezuela legnagyobb olajvásárlója, már 2019 óta alkalmazkodik az amerikai szankciókhoz, például venezuelai olajat brazil eredetűként importál, amelyet tankerkövető cégek több mint 1 milliárd dollár értékben regisztráltak az elmúlt év során. Ezzel párhuzamosan Venezuela exportja júniusban megugrott, miután az Egyesült Államok és az Európai Unió vásárlóinak kiesését részben Kína ellensúlyozta.

Az indiai finomítók, akik jelentős vásárlói az orosz olajnak, nem hiszik, hogy Trump valóra váltja a vámfenyegetést, így nem terveznek orosz importjuk csökkentését – közölték több forrás is. India orosz olajimportja az idei év első felében körülbelül 1 százalékkal nőtt, a Reliance Industries és Nayara Energy finomítók pedig az összes orosz beszerzés közel feléért felelősek.

India sem aggódik

India olajminisztere, Hardeep Singh Puri viszont hangsúlyozta, hogy a világ harmadik legnagyobb olajimportőre és fogyasztója biztos benne, hogy alternatív forrásokból is képes lesz fedezni szükségleteit, ha az orosz szállításokat érintenék az esetleges korlátozások.

Az Egyesült Államokban a Pénzügyminisztérium január 20. óta mintegy 19 orosz állampolgárt jelölt meg különböző szankciós programokban, ám ezek a legtöbbször nem kapcsolódnak közvetlenül az ukrajnai háborúhoz – emelte ki Jeremy Paner, egykori szankciós nyomozó. Összehasonlításképpen Irán esetében több mint 75 magánszemély és entitás szerepel a szankciós listán, Kínára pedig 109 intézkedést vezettek be Trump második ciklusa óta. Paner így vélekedik: „Az adminisztráció vonakodása Oroszország kereskedelmi szankciókkal való célzását illetően azt jelzi, hogy az orosz olajvám fenyegetés nem túl hatékony.”

A törvényhozás részéről sem várható sürgős fellépés: az amerikai szenátusban ugyan erős kétpárti támogatás van egy 500 százalékos vámot előíró törvényjavaslat mögött, ám a republikánus vezetők Trump zöld jelzésére várnak, és nem tervezik a törvény vitáját az augusztusi kongresszusi szünet előtt. Még ha elfogadják is, a törvény lehetőséget ad az elnöknek a vámok elengedésére, így inkább szimbolikus jelentőségű marad.