Donald Trump kijelentette, a Hormuzi-szoroson való áthaladásért nem lehet díjat szedni, kivéve ha azt az Egyesült Államok vezeti be. Az amerikai elnök a Truth Social felületén közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a frissen aláírt amerikai–iráni memorandum ellenére sem engedi meg, hogy Teherán fizetőssé tegye az átkelést.

„A tűzszünet 60 napos időszakában nem lesznek vámok a Hormuzi-szorosban, és a 60 nap letelte után sem lesznek díjak” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy ez csak addig érvényes, amíg „nem az Amerikai Egyesült Államok vezeti be és saját maga számára szedi be azokat”.

A szerdán aláírt memorandum értelmében a stratégiai vízi útvonal 60 napra újra megnyílik a forgalom előtt, és ez idő alatt Irán nem kérhet díjat az áthaladó hajóktól. A dokumentum ugyanakkor nem zárja ki egyértelműen, hogy a határidő lejárta után bevezessenek ilyen terheket.

Irán lezárta a szorost

Irán szombaton mégis bejelentette, hogy lezárta a szorost, arra hivatkozva, hogy a megállapodásban vállalt kötelezettségeket megsértették. Az amerikai Központi Parancsnokság ezzel szemben azt közölte, hogy a hajóforgalom továbbra is zavartalan.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, mivel a globális olaj- és földgázszállítás közel egyötöde halad át rajta, emellett a műtrágyakereskedelem mintegy 30 százaléka is itt zajlik. A korábbi lezárások már most is jelentős üzemanyagár-emelkedést okoztak világszerte, és érzékenyen érintették a mezőgazdasági szektort.

A február 28-án kirobbant amerikai–izraeli–iráni háború során Teherán nyomásgyakorlási eszközként használta a szorost, lezárva azt a nemzetközi forgalom elől. Trump válaszul tengeri blokádot rendelt el az iráni kikötők ellen, amelyet a mostani memorandum részeként feloldottak – írja az Al Jazeera.

A megállapodás nem végleges

A megállapodás nem végleges rendezést jelent, inkább tárgyalási alapot teremt több vitás kérdéshez, köztük Irán nukleáris programjának jövőjéhez. A dokumentum több kényes pontot nyitva hagyott, így a későbbi díjszedés lehetőségét sem rendezi egyértelműen.

Trump korábban a The New York Timesnak még azt mondta, a vízi útvonalnak „tartósan díjmentesnek” kell maradnia. Mostani bejegyzésében azonban ismét felvetette, hogy az Egyesült Államok szedhetne díjat, ha a megállapodás nem teljesül. „Nem lehetnek díjak, kivéve ha azokat az Amerikai Egyesült Államok vezeti be és saját maga számára szedi be, amennyiben az egyezség nem valósul meg” – írta.

Indoklása szerint az így beszedett összegek az Egyesült Államokat illetnék „a Közel-Kelet őrangyalaként nyújtott szolgáltatásokért, a múltbeli, jelenlegi és jövőbeli költségek megtérítéseként”. Egy korábbi interjúban arról is beszélt, hogy Washington akár a térség bevételeinek 20 százalékáért cserébe vállalhatná a „Közel-Kelet őrzője” szerepet.

A díjszedés kérdése

Irán többször jelezte, hogy a díjszedés kérdését szuverenitási ügynek tekinti, és nem zárja ki annak lehetőségét. A szoros Irán és Omán között húzódik, így a kérdés regionális egyeztetést is igényel.

A tárgyalások folytatása a következő hetekben várható, ám az izraeli hadműveletek Dél-Libanonban veszélyeztethetik a tűzszünetet. Teherán szerint a szombati lezárás az újabb izraeli támadások következménye volt, amelyek a tűzszünet kihirdetése után több tucat ember halálát okozták.

Pakisztán, mely közvetítő szerepet vállal Washington és Teherán között, bejelentette, hogy vasárnap Svájcban kezdődnek a folytatólagos egyeztetések. A svájci külügyminisztérium megerősítette, hogy az iráni delegáció már megérkezett, élén Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnökkel és Abbasz Aragcsi külügyminiszterrel. Az amerikai küldöttségben várhatóan Jared Kushner, Steve Witkoff különmegbízott és JD Vance alelnök is részt vesz, utóbbi szombat késő este indult Svájcba.