Továbbra sem sikerült megoldani az ellentéteket, egy országgal bővülhet csak az Európai Unió?
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa kijelentette, amennyiben nem sikerül feloldani a Bulgária és Észak-Macedónia közötti ellentéteket, úgy elképzelhető, hogy csak Albániával folytatják a csatlakozási tárgyalásokat.
Edi Rama albán miniszterelnököt (b) fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben 2021. március 1-jén. Rama elõzõleg az Európai Unió és Albánia Társulási Tanácsának ülésén vett részt a belga fõvárosban.
MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou
Már évek óta téma, hogy Albánia és Észak-Macedónia (korábban csak Macedónia) csatlakozhat az Európai Unióhoz a bővítések legújabb körében. Az Európai Tanács tavaly júniusban indította be a legújabb tárgyalásokat, melyet minden fél üdvözölt.
A kereskedelmi blokk célja azonban eddig az volt, hogy a két ország csak párban csatlakozhat, ehhez mindenképpen ragaszkodni akartak. Ez a felfogás azonban változóban van, és már belengették, hogy akár csak egy állam csatlakozhat első körben.
Észak-Macedónia már másfél évtizede kérvényezte a felvételét tagként, ám eddig Görögország blokkolta ennek lehetőségét, pont az ország neve, Macedónia miatt. Athén azzal érvelt, hogy ezt a nevet már az egyik északi régiójuk használja, ezért nem megfelelő az ország neve.
Skopje végül engedett és történelmi megállapodást kötöttek Athénnal, melynek keretében átnevezték az országot Észak-Macedóniának. Abban reménykedhettek, hogy ezután már nem fog gördülni akadály, ám nemrégiben Bulgária jelezte aggályait az északi-macedóni csatlakozás kapcsán.
Szófia problémája ugyanis egy látszólag bagatell, nyelvi vita, amely miatt blokkolják Skopje csatlakozásának lehetőségét. Bulgária ugyanis azt követeli Észak-Macedóniától, hogy ismerjék el, a szláv macedónok által beszélt nyelv az nem macedón nyelv, hanem bolgár vagy annak egy dialektusa.
Bulgária azt is követeli az észak-macedónoktól, hogy ismerjék el népük pontos eredetét, ami a bolgárok szerint azt jelenti, hogy külön „macedón” nép az nem létezett, hanem ők valójában bolgárok. Ezen felül nem ismerik el, hogy Bulgáriában él némi észak-macedón kisebbség, mivel őket is bolgároknak tartják.
Ez a probléma pedig ahhoz vezet, hogy másfél évtized ide vagy oda, Észak-Macedónia uniós csatlakozása egyszerűen nem tud előrehaladnia. Nem ez a helyzet azonban Albániával, mely elé nem gördítettek különösebb akadályokat, főleg nem ilyen jellegűeket.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa pedig kijelentette, hogy adott esetben szétválaszthatják a két ország csatlakozását, és továbbmehetnek a tárgyalások csak Albánia csatlakozásával:
„Ha még egyszer nehézségekbe fogunk ütközni Észak-Macedónia kapcsán, vagyis nem tudjuk meggyőzni Bulgáriát és Észak-Macedóniát a közös megállapodásról, akkor felmerül a kérdés, hogy tudunk-e csak Albániával haladni. Szerintem ezt a kérdést fontolóra kell majd vennünk”
Albánia és Észak-Macedónia csatlakozása nem csak a görögökön és a bolgárokon bukott le, a legutóbbi tárgyalásokat például 2019-ben blokkolt Hollandia és Franciaország, akik nem akartak bővítést a Nyugat-Balkán irányába.
Többen felháborodottan fogadták azonban Várhelyi újabb megszólalását, az Euronewsnak nyilatkozó egyik történész szerint például az akadozó tárgyalások az EU szavahihetőségét ássák alá. Példának felhozta Szerbiát, ahol egyre többen szkeptikusak az uniós csatlakozás előnyeivel.
A történész szerint Észak-Macedóniában ez csak az unióból való kiábrándultságot erősítheti, mivel már nem ez lenne az első pofon, amit az ország kap. Horvátország 2013-as csatlakozása idején ugyanis szintén két állammal kívánt az Európai Unió bővíteni, ám Zágráb a tárgyalásokról leszakadt és végül csak önállóan lépett be.
