Törökország és Oroszország ismét egymásnak esett, ezúttal Krím miatt
Ankara kijelentette, hogy nem fogadja el az orosz választás eredményét, mivel a Krím-félszigeten nem volt törvényes a szavazás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) videokapcsolaton keresztül beszél Ella Pamfilovával, az orosz Központi Választási Bizottság elnökével a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban lévõ elnöki rezidencián 2021. szeptember 20-án, egy nappal az orosz parlamenti és önkormányzati választások után.
MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin
Oroszország számára elfogadhatatlan a hivatalos török külügyminisztériumi bejelentés, amely szerint illegitim volt a Krím félszigeten megtartott választás – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.
A szóvivő leszögezte, hogy a Krím témájában homlokegyenest eltér Moszkva és Ankara álláspontja. Kifejezte reményét, hogy Törökország a későbbiekben változtat ezen, „tisztelettel az igazság és a dolgok valós állása iránt”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször is kijelentette, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget ügyét Moszkva „lezártnak” tekinti.
A washingtoni orosz nagykövetség Facebook-bejegyzésben kifogásolta, hogy szerinte a péntektől vasárnapig megtartott választások alatt a Központi Választási Bizottság elleni kibertámadások felét amerikai területről indították. A diplomáciai képviselet magyarázatot kért erre.
A választási bizottság kedden közölte, hogy a kormányzó Egységes Oroszország 49,82, a kommunisták 18,93, a valójában jobboldali populista liberális demokraták 7,55, az Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért pártiak pedig 7,46 százalékot szerzett. A parlamentbe bejutott új párt, az Új Emberek a szavazatok 5,32 százalékát kapta meg.
Ennek alapján a kormánypárt listán 112 mandátumot szerezhetett, emellett a 225 egyéni körzetből 198-ban győztek a jelöltjei, ami azt jelenti, hogy 310 szavazata lehet majd a 450 tagú alsóházban. Az alkotmányozó többséghez 301 mandátumra van szükség. A kommunista jelöltek kilenc, az „igazságos oroszok” nyolc, a liberális demokraták pedig két körzetben álltak nyerésre. Három körzetben függetlenek vezettek és további egy-egy mandátum várományosa a Haza párt, a Növekedés Pártja és a Polgári Platform volt.
Hivatalos eredményhirdetés pénteken várható, az új összetételű alsóház első ülése pedig jövő szerdán lehet – írta az Interfax a kormánypártra hivatkozva.
Moszkvában a kormánypárt az online szavazatoknak köszönhetően minden körzetben nyert. Az elektronikus távszavazatok figyelembe vételével a fővárosban az Egységes Oroszország 39,96, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 22,66, az Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért 7,3, Oroszország Liberális Demokrata Pártja 7,08, az Új Emberek pedig 7,09 százalékot kapott. A kormánypárt támogatottsága tehát a fővárosban alacsonyabb volt, mint országosan.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikus hétfőn az elektronikus szavazatok manipulálásával vádolta meg a hatalmat, rámutatva, hogy órákig – sajtóforrások szerint az urnazárás végéig – visszatartották őket. A nyilvánosságra hozásukig, az offline leadott szavazatok alapján Navalnij szerint Moszkvában 15-ből 12, Szentpéterváron pedig nyolcból hét körzetben győztek azok a jelöltek, akiket az általa kezdeményezett „okos” taktikai voksolás támogatott a kormánypárttal szemben.
Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnöke hétfőn kijelentette, hogy nem hajlandó elismerni a fővárosi online szavazás végeredményét. A kommunisták aznapi tüntetésükön követelték Moszkva belvárosában a számítógépen leadott voksok semmissé nyilvánítását.
Eduard Liszenko, a moszkvai városvezetés IT-főnöke hétfő éjjel a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy a moszkvai online választás úgynevezett „blockchain” alapú, ezért nem manipulálható. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy kifejlesztője, a Kaspersky Lab csalással tenné kockára tekintélyét az üzleti világban.
Liszenko a késlekedést azzal magyarázta, hogy többször át kellett számolni a szavazatokat, mert a rendszernek van egy olyan funkciója, amely lehetővé teszi a szavazók számára a leadott szavazatok egy napon belüli utólagos módosítását. Elmondta, hogy a több mint 1,9 millió online-szavazó közül több mint kétszázezren éltek ezzel a lehetőséggel.
Az orosz állami televíziókban egyébként téma volt, hogy a nyugati média alapvetően a Golosz független „szavazóvédelmi” szervezetre hivatkozva számolt be széles körben elkövetett visszaélésekről, egyebek között állami alkalmazottak szavazásra kényszerítéséről, többször voksoló emberekről és meghamisított szavazólapok kötegeinek urnába dobásáról.
A Rosszija 24 hírtelevízió rágalmazással vádolta meg az Oroszországban idegen ügynöknek minősített Goloszt, egyebek között azt állítva, hogy közvetlenül nem vett részt a voksolás megfigyelésében, külön stúdiója van a hamis videók gyártására és alaptalan híreszteléseket terjeszt.
A Novaja Gazeta független lap idézte Szergej Spilkin független választási elemzőt, aki azt állította, hogy az Egységes Oroszország 13,8 millió „abnormális” szavazatot kapott, és csalás nélkül a kormánypárt 31-33 százalékot ért volna el. Spilkin is gyanút sejtetett a moszkvai online választással kapcsolatban.
Az állami média híradásai egyébként azt hangoztatták, hogy a Navalnij-féle „okos választás” kudarcot vallott. Ezt a képet árnyalni látszik egyebek között a kommunisták – a taktikai választás fő kezdeményezettjei – várakozáson felüli szereplése, valamint hogy Alekszej Digyenko, a liberális demokrata párt jelöltje a tomszki 181-es választókörzetben legyőzte a kormánypárti Ilja Leontyjevet.
Ezt 600 voksnak köszönheti, és alapvetően annak, hogy a Nagy-Britanniában, Párizsban és Litvániában élő oroszok inkább rá szavaztak. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió híroldala Digyenko sikerét a taktikai voksolásnak tulajdonította.
A Kreml bírálói az orosz állami médiát propagandagépezetnek, az idegen ügynöknek minősített médiumokat és szervezeteket pedig hiteles forrásnak tekintik, a kurzushoz lojális politikusok és elemzők pedig fordítva.
Forrás: MTI
