Törökország és Görögország ismét egymásnak estek, most az amerikai katonai bázisok miatt
Már évtizedek óta húzódik egy csekélynek tűnő területi konfliktus Athén és Ankara között, amely miatt időről-időre súlyos összeveszések vannak a két ország között.
Görögország, Törökország és az Európai Unió zászlaja leng az athéni külügyminisztérium épületén Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter athéni látogatása alatt, 2021. május 31-én.
MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu
Az Egyesült Államok és Görögország május elején kötöttek egymással egy ötéves kétoldalú megállapodást, miszerint az amerikaiak három szárazföldi görög területen alakíthatnak ki katonai bázist, a hosszú ideje meglévő krétai tengeri bázis mellett.
Ennek az oka természetesen Oroszország inváziója volt Ukrajna ellen, amely az európai kontinens és az USA számára a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetést jelenti. Bár Athén és Washington ünnepelte a megállapodást, Ankara már annyira nem.
Törökország ugyanis kifejezetten kiakadt a lépésen, egy török politikus például kijelentette, hogy az amúgy sem túl rózsás török-görög kapcsolatokat ezzel tovább tüzeli és akár aktív konfliktusos környezetbe taszítja.
Recep Tayyip Erdogan és Törökország már egyszer kihúzta a gyufát a NATO-n belül azzal, hogy kijelentette, nem hajlandó megszavazni Finnország és Svédország tagságát. Ezt arra hivatkozva teszik, hogy a finnek és a svédek kurdoknak adnak menedéket, akiket a törökök terroristának bélyegeztek.
Bár a mostani görög-török konfliktusban kétségtelenül benne vannak Kiriakosz Micotakisz szavai, aki kijelentette, hogy egészen addig ne kössenek fegyvermegállapodást Törökországgal az amerikaiak, ameddig Erdogan a „NATO-t a foglyául tartja”.
A görög-török konfliktus gyökeréig azonban a második világháború végéig kell visszanyúlni, amikor a vesztes oldalon szereplő Olaszországtól egy tucatnál több szigetet is elvettek az 1947-es Párizsi Egyezmény értelmében, majd ezt Görögországnak adták.
1964-ben azonban Törökország előállt azzal, hogy a görögökhöz került szigetek közül 12-t „elloptak” tőlük még 1912-ben, ezért Görögországnak legalább hat szigetet át kellene adnia a jó szomszédság jeléül.
Ezt a görögök nem meglepő módon megtagadták, azóta pedig a két ország folyamatos konfliktusban és feszültségben, amely olykor szárazföldi, tengeri és légi ijesztgetések formájában materializálódott is.
„A 12 sziget témája olyan seb, ami még nem gyógyult be. Ezeket igazságtalanul vették el Törökországtól. Az ellopott dolog a tulajdonosához tartozik” – idézte a Fox News Devlet Bahcelit, a szélsőjobboldali Nacionalista Mozgalom Párt vezetőjét, aki a görög-amerikai megállapodásra is reagált:
„Görögország a tűzzel játszik. Az amerikai bázisok fenyegetést jelentenek a biztonságunkra. Amerika a görög oldalt gyalogként (utalva a leggyengébb sakkbábura – szerk.) használja”
