Július 30-ára tűzték ki a Boeing Starliner utolsó tesztrepülésének időpontját, amelyet ha sikeresen teljesítenek, akkor a jövőben űrhajósokat szállíthatnak az egységgel a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Az amerikai űrhivatal marsjárója 2021. február 18-án landolhat a Jezero-kráter közelében, mindeközben pedig az atmoszférában található szén-dioxidot alakíthatja át oxigénre, amivel megoldhatja a jövőbeni emberi missziók egyik legégetőbb problémáját – a levegő biztosítását.
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája által a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösről gyűjtött adatok elemzése után foszfor jelenlétét azonosították a kutatók az égitest felszínén.
Nemrég az asztronómusok kiderítették, hogy a Tejútrendszer valójában az egyik közeli szatellitgalaxis gravitációs erejének hatására bizonyos szinten deformálódott alakot öltött magára.
Kvintesszencia – így nevezték el a csillagászok azt a misztikus anyagot, ami a világegyetem folyamatos tágulásáért felelős.
Kína múlt éjjel sikeresen végrehajtotta a Csang-o–5 küldetés első szakaszát a hordozórakéta kilövésével.
Habár napjainkban a vörös bolygón uralkodó száraz időjárást főként a rendszeresen kialakuló porviharok tarkítják csupán, egykor a Mars felszínén rengeteg víztömeg lehetett, a Curiosity rover pedig ennek nyomait találta meg nemrég.
A csillagászok a Hubble űrtávcső által készített felvételek tüzetes átvizsgálása során egy olyan szupermasszív fekete lyukra bukkantak, ami hosszú, sötét fénynyalábokat lövellt ki magából a világűrbe.
Az úgynevezett fosszilis galaxis sokkal régebbi lehet, mint a Földön található kövületek bármelyike.
Az egyiptomi káosz és zűrzavar istenéről elnevezett Apophis aszteroida előreláthatólag 48 év múlva kerülhet vészes földközelségbe.
A SpaceX és a Blue Origin után a Rocket Lab startup vállalkozás is történelmi tettet hajtott végre azzal, hogy az Electron névre keresztelt boosterét a világűrbe való kilövése után sikeresen visszahozta a Földre.