Ezúttal 2024. május 23-ig.
Egyre komolyabb a zúgolódás a katonák körében, ugyanis a magyar hadsereg tagjai meghatározatlan ideig röghöz vannak kötve a háborús helyzetre hivatkozó veszélyhelyzet miatt, a koronavírus-járvány miatti intézkedésekkel együtt pedig már 3 éve nem tudnak szabadulni a katonaságtól.
Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánknak pedig történelmi szárazsággal kell szembenéznie
„Hamarosan nyári szünet lesz a törvényhozásban, de attól sajnos a szomszédban zajló háborúnak még nem lesz vége”.
Az ellenzék szerint azért kellett újra a rendkívüli jogrend, hogy az orvosok továbbra se tudjanak felmondani, a tanárok pedig ne sztrájkolhassanak.
Alaptörvény-módosítás volt a dolga az Országgyűlésnek kedden, amelyet a képviselők meg is szavaztak. A Tisztelt Ház 136 tagja voksolt igennel, 36-an nemmel, és senki nem tartózkodott.
A veszélyhelyzeti időszak életbe lépése után összeült az Orbán-kormány, amely fontos kérdésekben határozott.
Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait.
A polgári engedetlenség gyakorlata igen komoly veszélybe került, mivel az Országgyűlés szerint a munkavállaló jogszerűen csak a sztrájkjogát gyakorolhatja, így ha valaki ezzel ellentétesen cselekszik, annak jogkövetkezményei vannak.
Az Országgyűlés megszavazta, így továbbra is marad a veszélyhelyzet.
Sok ügyben szavaz ma az országgyűlés, többek között arról is, hogy meghosszabbítsák-e a COVID miatt elrendelt veszélyhelyzetet.