Keresés...
Pár nap múlva közelségbe kerül egymással a Vénusz és a Merkúr sarlója, a bolygóegyüttállás szabad szemmel is megfigyelhető lesz.
Ritka pillanatnak lehetünk szemtanúi, ha az elkövetkező napokban az égboltra pillantunk.
Egy évtized alatt összesen három misszió segítségével közelíthetjük meg a rejtélyes bolygót.
Csillagászok egy feltáró tanulmányban bemutatták, pontosan miként működnek együtt a Vénuszon kavargó szelek a perzselő hőséggel.
A Parker Solar Probe-ot eredetileg a Nap tanulmányozására tervezték, ám időközben a Vénuszt is megközelítette, amelyről egészen csodálatos fotókat lőtt.
Vajon létezik mikrobiális élet a Vénusz felhőiben? A tudósok régóta töprengenek ezen a kérdésen, és hamarosan talán választ kaphatnak rá.
A Vénusz maga a pokol: az atmoszférája szén-dioxidban dúskál, az égboltot mérgező kénsav-felhők fedik, miközben a felszínén olyannyira forró időjárási körülmények uralkodnak, hogy porrá égnénk rajta.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter napszondája ezen a héten suhant el az Esthajnalcsillag mellett.
A Solar Orbiter és a BepiColombo is sikeresen megközelítette a Naprendszer egyik legforróbb bolygóját, utóbbi 552 kilométeres távolságból figyelhette meg a Vénuszt.
Kutatók korábban meglepődve tapasztalták, hogy a Vénusz atmoszférája dúskál foszfinban, amely kémiai vegyület a Földön a mikroorganizmusok lebontási folyamatainak végtermékeként keletkezik.
Az amerikai űrügynökség szerdai közleményéből kiderült, a 2020-as évtized végén küldetést indítanak a Vénuszra, melynek célja a szomszédos égitest atmoszférájának feltérképezése lesz.