Keresés...
A kínai Csang-o–5 űrszonda visszaküldte az első adatokat, amelyek a víz jelenlétét bizonyítják a Holdon.
Korántsem megszokott lépésre szánta el magát a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA), ugyanis az elmúlt napokban bizalmas adatokat szolgáltatott a NASA mérnökeinek.
A dél-koreai elnök, Mun Dzsein bejelentette, hogy megkezdték saját építésű rakétájuk fejlesztését, melynek segítségével robotkarokkal rendelkező holdjárót juttathatnak el bolygónk hűséges követőjének felszínére 2030-ig.
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) magas felbontású felvételeket tett közzé a Tienven–1 űrszonda által készített fotósorozatokból, amelyeket a vörös bolygó körül keringve lőttek a Mars felszínéről.
Az indiai űrügynökség sikerrel indította 2021-es naptári évét, hála a PSLV-C51 hordozórakétának, melynek fedélzetén az Amazonia–1 misszió, valamint 18 további szatellit kapott helyet.
Az Egyesült Arab Emírségek első űrszondája nemrég közelítette meg a vörös bolygót, a szerkezetre szerelt kamerával pedig elkészítették az első felvételt a Mars felszínéről.
Gyönyörű felvételeket készített a kínai űrügynökség a Tienven–1 űrszondára szerelt kamera segítségével, amelyet nemrég a YouTube-on is megosztottak.
A Tienven-1, melynek jelentése kínaiul a "mennyei igazság keresése", elküldte első fekete-fehér felvételeit a vörös bolygóról, melyet akkor készített, mikor a szonda 2,2 millió kilométerre volt a Marstól.
A történelmi jelentőségű kínai misszió során az eredeti tervekkel ellentétben jóval kevesebb kőzetmintát tudtak visszahozni a Földre.
Nukleáris hajtórendszerrel ellátott repülő szerkezet alaprajzait tették le az asztalra bolgár mérnökök, akik ezzel a különleges kozmikus géppel szeretnék feltérképezni a Naprendszer gázóriásának rejtett titkait.
A japán Hajabusza–2 űrszonda 2019 februárjában egy nem mindennapi feladatot hajtott végre, az apró eszköz ugyanis a Ryugu aszteroida felszínéről kőzetport gyűjtött össze.