Ha sikerül végrehajtani az amerikai űrhivatal előzetes terveit, akkor nukleáris meghajtású űrhajóval 2039-ben embereket küldhetnek a Mars felszínére.
A tudósokat évtizedek óta foglalkoztatja az univerzum valós kora, a legújabb kutatások szerint akár egymilliárd év eltérés is lehet a két leginkább elfogadott teória között.
Az Európai Űrügynökség az Airbusszal nemrégiben kötött szerződése értelmében olyan űrhajó kifejlesztését kezdeményezte, amellyel marsi kőzeteket hozhatnának vissza a Földre.
Az Európai Űrügynökség Mars Express szondája a rajta található nagy felbontású kamera segítségével egy meghosszabbodott felhőt vizsgált, amely 20 kilométer szélességével a vörös bolygó egyenlítőjéhez közeli Arsia Mons vulkánnál tanyázott.
A fényképen egyértelműen kivehető a hatalmas, gyűrűvel rendelkező gázóriás két jeges holdja is.
A Földre hulló meteoritokat két nagyobb csoportba oszthatjuk: az egyik a kőzetmeteoritok, a másik pedig a fémmeteoritok osztálya. Van azonban egy harmadik típus is, ami rendelkezik mindkét variáns tulajdonságaival.
Kutatók bebizonyították, hogy a korábbi feltételezéseikkel ellentétben a homokon található gigantikus hullámok fokozatosan vándorolnak a vörös bolygó felületén.
A marsi emberi missziók egyik legnagyobb kihívását a legénység halálos, űrbéli sugárzásoktól való megvédése jelenti.
A NASA minap közzétette a Juno űrszondájának legújabb felvételeit, amelyeket a Jupiter legnagyobb holdjának, a Ganymedesnek az északi pólusáról készítették.
Az Egyesült Államok szerint Oroszország múlt héten veszélyes, műholdelhárító fegyvereken kísérletezhetett, amellyel nemzetközi egyezményeket is felrúghattak.
A NASA Perseverance roverére egy speciális mikrofont szereltek, amellyel könnyen rögzíteni tudják a felszínen keletkező zörejeket.