A magyar miniszterelnök is megkönnyebbült, hogy Erdogan nyerte a török választásokat, mert máskülönben beláthatatlan következményeket tapasztalhattunk volna.
A török elnök szavai arról árulkodnak, hogy komoly problémák voltak a hatóságok első reakcióival.
Egyre nagyobb nyomás alá kerül a török kormány, miután sokan nem elégedettek a halálos földrengés után adott válaszlépésekkel.
A halálos áldozatok száma meghaladja az 5000 főt Törökországban a pusztító hétfő reggeli földrengés után, a török elnök pedig 10 tartományban rendkívüli állapotot rendelt el három hónapra.
Meglepő bejelentést tett a török elnök: 2023-ban tervez utoljára indulni a választásokon, tervei szerint pedig utána "átadják ezt a dicső zászlót a fiataloknak".
A török hadsereg 2016 augusztusa és 2019 októbere között három jelentősebb hadműveletet hajtott végre Észak-Szíriában.
A Kreml sajtószolgálata szerint a két elnök már kiadta az utasítást a részletek kidolgozására.
A török elnök tisztázta, hogy mire lehet számítani az atomfegyverek esetleges bevetése kapcsán Oroszország és az Egyesült Államok részéről.
A hat ember életét követelő robbantásról egyelőre nem sokat tudni, és a török elnök is tartózkodott attól, hogy terrortámadásnak minősítse az incidenst, ám annyit leszögezett, szerinte ez egy "aljas támadás" volt.
A két vezető találkozójára az üzbegisztáni Szamarkandban került sor, a kétoldalú tárgyalást pedig mind Orbán, mind Erdogan sikeresnek értékelte, leszögezve, hogy a két ország elkötelezett a közös célok elérésében.
Egyes ukrán és nyugati tisztviselők azonban kétségbe vonták a Moszkva döntése mögött álló szándékokat, attól tartva, hogy az oroszoknak valamilyen trükk lehet a tarsolyukban.