A NATO főtitkára tisztázta, hogy nem tekintik Kínát ellenfélnek, míg Ukrajna csak akkor csatlakozhat a szövetséghez, ha szuverén és független államként győz.
Ukrajna elnökre arról beszél, hogy a jelek szerint Oroszország terrortámadásra készül.
Karl Nehammer osztrák kancellár „állami terrorcselekménynek” tartja az Ukrajna polgári infrastruktúrája elleni csapásokat, de az oroszok azt állítják, hogy csak olyan katonai célpontokat és olyan energetikai létesítményeket céloznak, amelyek többek között a hadiipart és a civilek ellen használt fegyverutánpótlást biztosítják.
Az ukrán elnök elmondása szerint nincs közük ahhoz, hogy felrobbantották a krími hidat, amit az oroszok terrorcselekménynek minősítették.
Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, amíg csak szükséges, és fegyverek, pénz és humanitárius segítség mellett ötezer ukrán katona kiképzését is vállalja.
Állítása szerint Európa mindennapi életének összeroppanása fájdalmas lesz, de talán megállítja majd a háborúpártiakat a nukleáris háborúvá válás útján.
Benny Gantz védelmi miniszter megismételte, hogy Izrael nem fog fegyvereket küldeni Ukrajnának, de felvetette, hogy építenének egy rakétajelző rendszert nekik, amely a polgárokat figyelmezteti.
Ramzan Kadirov csecsen vezér üdvözölte az Oroszországhoz csatolt területeken bevezetett hadiállapotot.
Elmondása szerint „ha Oroszországnak a Krím elvesztése vagy az atomfegyverek bevetése között kell majd döntenie, akkor az utóbbit fogja választani”.
A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni.
A brit nagykövet úgy véli, hogy Ukrajna légvédelmi rendszerének köze lehet a dologhoz.