Pokol Béla: az eddigi események azt jelzik, hogy a világháború külső szélén állunk
Állítása szerint Európa mindennapi életének összeroppanása fájdalmas lesz, de talán megállítja majd a háborúpártiakat a nukleáris háborúvá válás útján.
Fotó: A Kooperativ Telegram Channel által közreadott képen lángol egy lakóépület, amelybe egy Szu-34-es orosz vadászbombázó zuhanás közben belecsapódott a dél-oroszországi Jejszk városában 2022. október 17-én. A szerencsétlenség következtében legkevesebb tizenhárman életüket vesztették, tizenkilencen megsérültek, az épület több szintje kigyulladt. A gép két pilótája sikeresen katapultált.
MTI/AP/Kooperativ Telegram Channel 
Pokol Béla jogtudós nemrégiben a Jogelméleti és államelméleti vitakör nevet viselő Facebook-csoportban osztotta meg véleményét az ukrajnai konfliktus és annak globális hatásai kapcsán, miközben arra figyelmeztetett, mennyire súlyos a helyzet.
„Ha elfogulatlanul szemléljük az ukrán területen zajló, oroszok elleni amerikai háború proxy kellékeinek elporlását, és a meztelen igazság felszínre kerülését az USA versus Oroszország katonai küzdelemről, akkor az ezt illető napi politikai eseményeket érdemes egy már elkezdődött világháború keretei közé helyezni” – írta.
Elmondása szerint az ez ellen tiltakozó NATO-szövetségesek tulajdonképpen a világháború valódi nukleáris háborúvá válása ellen küzdenek, vagyis azért, hogy „a NATO háborús szerepvállalása ne terjedjen ki az itteni események fényében a Tajvan lerohanását felgyorsító kínai háborús lépéssé”.
Mindemellett azért, hogy „az USA az oroszokat segítő Iránt ne vonja be háborús csapásaiba, és hogy az egészet ellenző európai politikai erőket ne kezelje az USA világhatalmi helytartóivá váló nagykövetségei útján belső ellenségként”.
Csak bízni lehet abban, hogy a békepártiság fog győzni
Majd a jogtudós arra emlékeztetett, miszerint az ez ügyben kettészakadt horvát államvezetés világháború-ellenes ága épp kijelentette, hogy nem ad engedélyt horvát földön az ukrán katonák amerikaiak általi kiképzésére.
Emellett leszögezte, hogy a magyar kormány a NATO svédekkel és finnekkel való bővítésének jóváhagyását halogatja, amíg csak lehet, hogy „ne lépjünk ezzel is a világháborúvá válás első körei felé”.
Ezt követően azzal folytatta, hogy „a frissen idehelyezett amerikai nagykövet, igazi helytartóként, máris hadjáratba kezdett a háborút ellenző, békepárti magyar kormányzat ellen”, amely által arra számít, hogy az épp felálló jobboldali olasz kormány belső vitája is a nukleárissá váló világháborús előrehaladás kapcsán lesz a legerősebb.
„Csak bízni lehet abban, hogy Salviniék békepártisága fog győzni, és Meloni is visszafordul mai atlantista, így háborúpárti álláspontjáról. Ezek azonban csak kis pontok a világháború nukleárissá válásának folyamatában” – tette hozzá.
Európa mindennapi életének összeroppanása fájdalmas lesz
Pokol Béla szerint a hazai, államilag támogatott és Európában legalacsonyabb gázárak mellett is nehéz a helyzet, azonban biztos benne, hogy állami támogatás csak az állam alapos eladósodása mellett is legfeljebb 2023-ban lehetséges, az oroszok elleni háború pedig akár 2030-ig is eltarthat.
„Mivel Nyugat-Európában még magasabb az energiaár-növekedés, az éhséglázadás kitörése szinte biztos a téli hónapok közben. Európa mindennapi életének összeroppanása fájdalmas lesz, de talán megállítja majd a háborúpártiakat a nukleáris háborúvá eszkalációban” – hangsúlyozta.
Végül azzal zárta gondolatait, miszerint kevésbé fájdalmas lenne ez a leállítás, „ha a Trumppal békepártivá váló republikánusok a novemberi félidős kongresszusi választásokon az USA-ban át tudnák venni a két ház vezetését, és ezzel a Biden-adminisztráció globalista háborús héjáit le tudnák bénítani”.
