A vörös bolygón kétféle hó létezik: az egyik a Földön tapasztalt, fagyott vízből álló fajta, a másik pedig szén-dioxid-alapú, vagyis szárazjég.
Két új tanulmány is született a marsi tavak kapcsán – míg az egyikben arról számoltak be, hogy a jégsapkák alatt folyékony víz lehet, addig a másikban elvetették ennek az ötletét.
Hiába szabadultak meg sikeresen a roverre lerakódott marsi kavicsok tömkelegétől, a NASA mérnökeinek ismét be kell vetni a „kőzetlerázó hadműveletet”.
Lehetséges, hogy a csillagászoknak hamarosan újra kell gondolniuk a vörös bolygó krátereinek keletkezési körülményeit.
A Texasi Egyetem kutatóinak vezetésével készült legújabb tanulmányból kiderült, a Mars jéggel borított déli pólusa alatt korábban észlelt folyékony víz valószínűleg csupán egy kietlen mező.
A NASA Perseverance rovere sikeresen eltávolította magáról a kutatásokat akadályozó apró kőzetdarabokat, így hamarosan megkezdheti újabb mintavételező misszióját.
Vörös helyett furcsa, bíbor színekben pompázó marsi kőzetekre bukkantak az amerikai űrügynökség szakemberei.
Ha tovább csökken a születések száma, a SpaceX vezérigazgatója szerint nem lesz elég ember ahhoz, hogy létrehozzák az első marsi városokat.
A NASA Curiosity marsjárója a szén egyik változatának jelentős mennyiségét észlelte a Marson, ami bár nem hangzik túlságosan izgalmasan, ám fontos megjegyezni, hogy a Földön ezek a molekulák egyértelműen az élet jelenlétére utalnak.
A Marson járó roverek és műholdak megfigyeléseiből ellentmondásos bizonyítékok arra utalnak, hogy a bolygó 3 milliárd éve egyszerre hideg és nedves világot jelentett.
Egy Földön talált marsi kőzet újabb vizsgálata nem talált bizonyítékot az élet nyomaira.