Egy kutatás szerint a felsőoktatásban tanuló diákok több mint négyötöde dolgozik. A fővárosban a leggyakoribb az egyetem melletti rendszeres munkavégzés.
Mostanra bebizonyosodott, hogy az intézkedés többek között az elvégzett munka minőségét javítja, és csökkenti a stigmatizációt.
Emellett fontos információ az is, hogy a ponthatárokat várhatóan 2023. július 26-án hirdetik ki, vagyis a jelentkezőknek addig bőven van idejük izgulni.
Hankó Balázs kijelentette, "ritka az az ország, ahol tíz egyetemistából nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait".
Ha már minden más is drágul, úgy tűnik, a felsőoktatás sem maradhatott ki a körből: átlagosan 40-50 ezer forinttal több kiadásra készülhetnek a hallgatók.
Ha a korábbi felsőoktatásban tanuló már nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A Képzési Hitel és a Diákhitel2 továbbra is kamatmentesen lesz elérhető a felsőoktatásban tanulóknak.
Csaknem 16 ezer hallgató tanul valamelyik külföldi egyetemen, még tovább nőhet a számuk az elkövetkezendő időszakban.
Az ELTE elmondta, hogy minden szakon többletponttal díjazzák azt a jelentkezőt, aki emelt szintű érettségit tesz, ugyanakkor számos szakon arra is jár többletpont, ha valaki a középszintű érettségijét legalább 80 százalékos eredménnyel abszolválja.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium megosztotta, milyen változások lépnek életbe a hazai felsőoktatásban.
Négy corvinusos szakon már egy tanév alatt is mesterdiplomát lehet szerezni a szokásos két év helyett, ha a hallgató a korábbi években megfelelő számú extra kreditet vagy releváns munkatapasztalatot szerzett.