Moszkva reagált az EU bejelentésére, miután úgy érzik, hogy ez az egész csak Oroszország ellen szól.
Az újonnan épített ötödik generációs, orosz tervezésű Szuhoj Szu-57 légi, földi és tengeri célpontok ellen is bevethető.
Az egykori olaj- és gázmágnás kijelentette, már a Krím 2014-es annektálásakor jelentős válaszlépésekre lett volna szükség.
KÍna szárazföldi rakétaelhárítási tesztet hajtott vére, amely a védelmi minisztériumuk szerint „elérte a várt célt”.
Figyelmeztettek: egy atomfegyver esetleges bevetésének az esélye évtizedek óta most a legmagasabb.
Richard Marles, az ausztrál kormány védelmi minisztere és miniszterelnök-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes lenne komolyan venni Kína fegyverkezését.
Németország 100 milliárd eurót fektet fegyveres erőibe, Olaf Scholz kancellár úgy véli, hogy ezt meg kell tenniük Európa biztonságának érdekében.
A modern civilizáció számos vívmánya olyan űreszközöktől függ, amelyek elvesztése beláthatatlan következményekkel járna, ahhoz azonban, hogy az ellenségeskedés ne terjedjen ki az űrre, a vezetőknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, ami a Föld felszínén sem mindig jár sikerrel.
Nehéz időket élünk: globális koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, az ellentétek kiéleződése a nemzetközi színtéren, most pedig Kína ostorozza Ausztráliát, amiért katonai fejlesztésekbe kezd.
Jelenleg mindenki Ukrajnára fordítja figyelmét, ám ez nem jelenti azt, hogy máshol megszűnt a két atomhatalom közötti verseny.
Nem kis szorongást okozott az amerikai hadsereg körében Kína közelmúltbeli ballisztikus rakétatesztje, így reagálni kellett.