Az Egyesült Államok is folyamatosan lépést tart a megállíthatatlanul fejlődő katonai technológiával, legtöbbször Washington diktálja a fejlődés tempóját. Most épp arra a kihívásra akarnak választ adni, amelyet Kína jelent a számukra.
KÍna szárazföldi rakétaelhárítási tesztet hajtott vére, amely a védelmi minisztériumuk szerint „elérte a várt célt”.
Figyelmeztettek: egy atomfegyver esetleges bevetésének az esélye évtizedek óta most a legmagasabb.
Richard Marles, az ausztrál kormány védelmi minisztere és miniszterelnök-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes lenne komolyan venni Kína fegyverkezését.
Németország 100 milliárd eurót fektet fegyveres erőibe, Olaf Scholz kancellár úgy véli, hogy ezt meg kell tenniük Európa biztonságának érdekében.
A modern civilizáció számos vívmánya olyan űreszközöktől függ, amelyek elvesztése beláthatatlan következményekkel járna, ahhoz azonban, hogy az ellenségeskedés ne terjedjen ki az űrre, a vezetőknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, ami a Föld felszínén sem mindig jár sikerrel.
Nehéz időket élünk: globális koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, az ellentétek kiéleződése a nemzetközi színtéren, most pedig Kína ostorozza Ausztráliát, amiért katonai fejlesztésekbe kezd.
Jelenleg mindenki Ukrajnára fordítja figyelmét, ám ez nem jelenti azt, hogy máshol megszűnt a két atomhatalom közötti verseny.
Nem kis szorongást okozott az amerikai hadsereg körében Kína közelmúltbeli ballisztikus rakétatesztje, így reagálni kellett.
Aggódva figyelik nyugaton Moszkva ismételt átcsoportosítását, amit már nem először játszanak el az idei év folyamán.
Számos biztonságvédelmi szakértő arra figyelmeztet, hogy rosszul sülhet a hiperszonikus fegyverkezési versenynek Oroszország, Kína és az Egyesült Államok között.