Ursula von der Leyen, az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott klímacsúcs eredményeivel kapcsolatban vasárnap kiadott közleményében hangsúlyozta, a tanácskozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, "sokkal többre van szükség".
Kétségtelenül a hét egyik legfontosabb híre az volt, hogy az Európai Unió megadta a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának.
Folyamatosan ott lóg a levegőben, hogy Oroszország bármelyik pillanatban elzárhatja a földgázt Európa felé, így felkészültnek kell lennie a kontinensnek.
Még csak tárgyalási alapot sem képez az orosz gázembargó bevezetése a magyar kormány számára, amit Szijjártó Péter külügyminiszter erősített meg.
Szent-Iványi István, az SZDSZ korábbi európai parlamenti képviselője és Magyarország szlovéniai nagykövete kemény szavakat fogalmazott meg Orbán Viktor politikája kapcsán.
Valentina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának házelnöke nem gondolja, hogy egyhamar egyezség születne Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, ráadásul sokan elhagyják az országot és inkább máshol próbálnak szerencsét, mivel Ukrajnában „nincs fejlődési lehetőség.”
A miniszterelnök politikai igazgatója megosztotta, hogy áll Magyarország és az Európai Unió vitája a Helyreállítási Alapról.
„Ennek az országnak semmi, de semmi oka nincs a »Nyugat« előtt szemlesütve állni, azt bálványozni, utánozni”.
Olaf Scholz, Németország kancellárja többször hangsúlyozta elkötelezettségét a nyugat-balkáni országok integrációja mellett.
Molnár Tamás 1990-ben írta azokat a sorokat Európáról, amelyek 2022-ben jelentek meg magyar nyomtatásban – de mintha ma aktuálisabbak lennének, mint akkor.
Dmitrij Peszkov szerint Oroszország és az európai blokk kapcsolatait nehéz lesz tovább rontani.