Scholz: a nyugat-balkáni országok valódi esélyt érdemelnek, hogy csatlakozzanak az EU-hoz
Olaf Scholz, Németország kancellárja többször hangsúlyozta elkötelezettségét a nyugat-balkáni országok integrációja mellett.
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletére érkezik, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény elsõ napján, 2022. június 23-án.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq 
Scholz csütörtökön Brüsszelben is kijelentette, hogy a nyugat-balkáni országoknak realisztikus esélyt kell biztosítani arra, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz, miután éveken át azon dolgoztak, hogy az elvárásokat teljesítsék – írja a Reuters.
„A Nyugat-Balkán lakosai már közel 20 éve várnak arra a lehetőségre, hogy végre az Európai Unió tagjai legyenek. Mindennél fontosabb, hogy ez egy hiteles ígéretté váljon, mert nagyon sok erőfeszítést tettek ezek az országok, amely a bevételüket kell, hogy eredményezze”
A nyugat-balkáni országok közül jelenleg Albánia és Észak-Macedónia áll a legközelebb ahhoz, hogy Európai Uniós tagokká váljanak, Bulgária azonban folyamatosan blokkolja a felvételüket az észak-macedónokkal való kulturális jellegű viták miatt.
Szófia nem enged, hiába utazott oda már valamennyi nyugati ország vezetője, illetve Várhelyi Olivér bővítéspolitikáért felelős biztos is többször próbálta győzködni a bolgár kormányt. Ameddig nem engednek, addig nem tud bővülni az unió.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Amennyiben megtörténik a felvételük, feltehetően Montenegró lehet a következő nyugat-balkáni ország, amely felvételt nyer, ám továbbra is több reformra szükségük van. Szerbia és Koszovó egészen addig nem fog felvételt nyerni, míg nem rendezik a kapcsolatukat.
Bosznia-Hercegovina helyzete is erősen kérdőjeles, ugyanis a belpolitikai feszültségek jelenleg komoly válsággal fenyegetnek, amelyet első körben enyhíteni kell. Belgrád, Pristina és Szarajevó esetében feltehetően még hosszú éveket kell várni, mire reális lesz a tagság.
Hasonló a helyzet a kelet-európai trióval is, Ukrajna és Moldova tagjelöltségét ugyan megadták a brüsszeli csúcson, még hosszú évekbe telhet, mire teljes körű tagokká válnak, mivel még jogállamisági és korrupcióellenes szinten és súlyos reformokra szorulnak. Grúzia helyzete még kérdésesebb, amelynek egyelőre a tagjelöltséget sem adták meg.
